Magyarországon Breivik barátja, illetve politikai és történelmi "kedvencei" váltottak ki hatalmas érdeklődést: rendkívül olvasottak azok a hírek, amelyek a terrorista magyar származású norvég barátjáról, "Peter"-ről szóltak. És persze az is, hogy hősnek tartotta Hunyadi Jánost, a nándorfehérvári győzőt, külön bekezdéseket szentelt Lukács György baloldali filozófusnak, akit viszont nem szeretett az emberek tucatjait legyilkoló Breivik.

Magyar-norvég párhuzamok és ellentétek

Ennél azért volt, aki továbbment, és a Norvégia és a Magyarország közötti párhuzamokat, illetve ellentéteket vizsgálva így írt a galamus.hu-n: "S noha Oslo és a kis sziget, Utoya földrajzilag messze van Magyarországtól, mégis Oslo tanulsága elsősorban nekünk szól. Nekünk, mert nincs még egy olyan európai ország, ahol a hivatalos kormányzati politikának oly mértékben része lenne a baloldallal, a balliberalizmussal szembeni gyűlöletkeltés, mint Magyarország". Ezt Niedermüller Péter etnográfus, kulturális antropológus fejtegetette, aki cikke végén az ellentétekre hívta fel a figyelmet: "Norvégia gazdag, békés, nyitott, liberális elveket valló ország, olyan ország, amelyben jó és öröm élni. És mégis ’a semmiből’ egyszer csak előbukkant Anders Behring Breivik. Magyarország ma mindannak az ellentéte, ami Norvégiát jellemzi. Mi vár még ránk?"

A hvg.hu-n Schilling Árpád rendező is hasonló okokból aggódik a magas, szőke norvég tömeggyilkos és a hazai gyűlöletbeszéd miatt: "A norvégiai mészárlás azonban mélyebben sokkolt, mint a közelmúlt borzalmas terrorcselekményei. A képen egy fiatal, életerős, szőke norvég látható, egy mezőgazdasági vállalkozó, akit kollégái becsületes emberként ismertek, aki ugyan nem szerette a kommunistákat és a bevándorlókat, de azon túl, hogy véleményének hangot adott, tettekben soha nem nyilvánította ki gyűlöletét. Mostanáig. Adja Isten, hogy a hasonlóan gyűlölködő magyar vállalkozók is inkább lőegyletbe, meg vadászni járjanak, mintsem baloldali ifjúsági táborokba".

Konkrét kérdések

Más országokban sokkal konkrétabb dolgok miatt foglalkoznak a norvég tömeggyilkossal. Breivik azt írta, hogy a pokolgépekhez az interneten egy lengyel cégtől szerezte be az alapanyagokat. Lengyelországban elterjedt olyan hír is, hogy őrizetbe vettek egy wroclawi férfit, aki internetes vegyianyag-kereskedést vezetett, a norvég merénylő tőle is rendelt anyagokat. Később ezt a hírt cáfolták.

Csehországban az keltett érdeklődést, hogy ott állítólag fegyvert akart vásárolni Breivik, de könnyedén lepattintották a gyorsan gyanút fogó prágai taxisok és örömlányok, amikor a segítségükkel akart eljutni a fegyverkereskedőkhöz a fanatikus skandináv férfi. Ugyanakkor az sem kerülte el az ottani lapok figyelmét, hogy Václav Klaus euroszkeptikus nézeteivel is rokonszenvezett az utoyai gyilkos. A cseh elnök, Klaus persze nem győzött elég gyorsan részvéttáviratot írni a norvég királynak.

Amy Winehouse jobban érdekelte a szerbeket

 

Szerbiában szintén téma a norvég eset. Breivik látványosan rokonszenvezett a szerbekkel az egy évtizeddel ezelőtti NATO-bombázások kapcsán, az albánok és a bosnyákok elleni kirohanásait pedig több szerb lap is idézte. Ennek ellenére a Serbia Insajd blog a Blic nevű belgrádi újság alapján megjegyzi, hogy Amy Winehouse halála sokkal nagyobb érdeklődést keltett a hétvégén, a róla szóló cikkek kétszer olyan olvasottak voltak, mint a norvég tömeggyilkosról szóló híradások.

Németországban különösen az keltett meglepetést, hogy Breivig állítólag az EU legnépesebb államába is tervezett merényleteket. Németországba tervezett terrorakcióit is a muzulmánok elleni indulatok vezérelték, és sok lap elemzi Breivignek a kereszténységhez való viszonyulását.

A román lapok azt emelik ki, Vlad Tepes, vagyis Drakula volt Breivig kedvence. Őt – amúgy tévesen – "keresztes hősnek" tekintette Breivig és a "lélektani hadviselés zsenijének" is nevezte, az evz.ro szerint. Még érdekesebb, hogy a román lapok nem említik, hogy Hunyadi Jánossal is foglalkozott a norvég tömeggyilkos. Ennek oka alighanem az, hogy Breivig Hunyadit inkább a magyar történelem szereplőjeként emlegette – így a románok alighanem nem mentek bele a kényes témába.

További cikkeink a norvég mészárlásról