„Bizonyosan vizsgálni kell, hogy egy magányos őrült akciójáról van-e szó, vagy esetleg messzebb - akár Magyarországra - is vezethetnek a szálak” – írta a múlt héten Norvégiában történt merényletek kapcsán a Népszabadságban Vadai Ágnes, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. Nem ok nélkül: a robbantással és mészárlásokkal gyanúsított Anders Behring Breivik 1500 oldalas dokumentumban számolt be a terrorcselekmény előkészületeiről, és ebben szélsőjobboldali, nacionalista szervezetként említi a Jobbikot, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM) (akiket levélben is megkeresett) és a MIÉP-et. Ugyanebben a dokumentumban leírja, hogy magyarok is voltak azon a 2002-es londoni összejövetelen, amelyen megalapították az "Európai Katonai Rend és Büntető Törvényszék - a Templomos Lovagok" nevű szervezetet. Utóbbi szervezet célja "megelőző háború Európa kulturálisan marxista/multikulturális rezsimjei ellen", hogy "visszaszorítsuk, legyőzzük vagy meggyengítsük a most folyó iszlám megszállást/gyarmatosítást". Mint írja, Európában több tízmillióan szimpatizálnak ezekkel az eszmékkel, és több tízezren vannak olyanok, akik készek harcolni "a mi oldalunkon". Vannak hű testvéreink Norvégiában és szerte Európában - írja, majd fölsorol egy sereg országot, köztük Magyarországot is.

Toroczkai Lászlót is megkereste a norvág mészáros

Stiller Ákos

Ha nehezen is, de be lehet épülni

„Európa különböző országaiban a biztonsági szolgálatok már rég óta komolyan veszik a szélsőséges szervezeteket. A norvég hatóságok azonban sokkal inkább az iszlám radikalizmusban látott közvetlen veszélyforrást, mint a hazai extrémistákban, így kevésbé vették komolyan a bevándorlás-ellenes neonáci, szélsőjobboldali aktivitásokat” – mondta a hvg.hu-nak Gulyás József. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának egykori SZDSZ-es tagja szerint több konspiráltan működő „árja-tudatú”, szélsőjobboldali szervezet is működik a kontinensen, s ezekbe a csoportokba csak nagyon szigorú ellenőrzést követően válhat bárki taggá.

„A tapasztalatom az, hogy a biztonsági szolgálatok az ilyen szervezetek létrejöttéről, működéséről többnyire tudnak, hiszen feladatuk is a közvetlen információszerzés a tevékenységükről, melynek érdekében arra is képesek, hogy ezekbe a szervezetekbe beépüljenek. Ezen csoportok dekonspirálása, kapcsolati hálójuk feltérképezésére érdekében nagyon intenzív felderítő munkára van szükség. A biztonsági szolgálatok alapvető célja az extrémista törekvések komoly bázissal bíró, szervezett erővé válásának ellehetetlenítése mellett természetesen az életellenes terrorcselekmények megakadályozása” – mondta a hvg.hu-nak Gulyás József.

A romák elleni támadás volt hasonló

A nemzetbiztonsági bizottság volt tagja úgy véli: Magyarországon a hat halálos áldozatot követelő, romák ellen elkövetett támadássorozat hasonló eszmei gyökerű, mint az oslói merénylet. Ráadásul az eset több tanulsággal is szolgált nemzetbiztonsági szempontból. A romák elleni sorozatgyilkossághoz kapcsolódó nemzetbiztonsági vizsgálat során kiderült: a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok rendelkeznek mindazon személyi, szervezeti feltételekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az ilyen neonáci, szélsőséges szervezetek aktivitásait megfigyeljék, és akár ellenőrzésük alá vonják, illetve tevékenységüket korlátozzák, vagy éppen ellehetetlenítsék. „Miközben látókörükben voltak a sorozatgyilkosság elkövetői, a kellő mélységű, alaposságú ellenőrzésüket nem rendelték el, pusztán alacsony szinten dokumentálták a mozgásukat, majd ezt a fajta kontroll tevékenységet is megszüntették. Nem születtek olyan döntések, és nem fogalmaztak meg olyan elvárások vezetői szinten, amelyek szükségszerűen az elkövetők kapcsolati hálójának, és radikalizálódó aktivitásuknak feltárását eredményezték volna” – emlékeztetett Gulyás József.

A Jobbik Gyöngyöspatán

Túry Gergely

Márpedig a sorozatgyilkosság vádlottjairól tudható, hogy élő és nem is igazán túlkonspirált kapcsolatot tartottak fent dunántúli, fővárosi és Budapest környéki neonácikkal, szélsőségesekkel. „Külön problémának látom, hogy a nyomozás általam megismert és hozzáférhető adatai és a bírósági eljárás során nyilvánosságra került tanúvallomások alapján sem a nyomozóhatóságok, sem a bírósági eljárás különösebb aktivitást nem mutat abba az irányba, hogy feltárja az elkövetők lehetséges segítőit, támogató eszmetársait” – mondta a nemzetbiztonsági bizottság egykori tagja.

Már folyik az adatgyűjtés

Gulyás Józsefnek ugyanakkor meggyőződése, hogy a magyar szolgálatoknak már rendelkeznek valamiféle információkkal arról a szélsőséges szervezetről is, amelyről a norvég mészáros írt a naplójában. Vagy ha eddig nem voltak erről információik, akkor legkésőbb az elmúlt napokban nyilvánosságra kerültek ismeretében már biztosan felvették a kapcsolatot a hazai szolgálatok a londoni vagy az oslói társszervekkel – ez ugyanis rutinfeladat ilyenkor. „Mind a brit, mind a norvég szolgálatoknak érdekében áll, hogy az európai társszolgálatokkal megosszák az információikat, a további támadások kockázata ugyanis egész Európában fennáll. Ideje lesz, hogy nálunk minden eddiginél komolyabban vegyük a széljobboldali radikálisok új generációjának az aktivizálódását. Volna dolga a szolgálatoknak, az oktatásügynek, illetve valamennyi döntéshozónak, és döntést befolyásoló tényezőnek beleértve a sajtó nyilvánosságot is” – mondta a volt képviselő. A Terrorelhárítási Központ ezzel kapcsolatban annyit közölt lapunkkal, hogy "széles körű nemzetközi kapcsolatrendszerét is felhasználja annak kizárására, hogy a norvég terrorista esetleges magyarországi kapcsolatai veszélyt jelenthessenek hazánkra. Komoly értékelő, elemző munka folyik Európa-szerte, melyből Magyarország is kiveszi részét".

A nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke szerint ugyanakkor nincs relevanciája az ügynek Magyarországra nézve. .„Anders Behring Breivik egy magányos őrült. Vannak ugyan olyan magyar szervezetek, amelyekkel a bevándorlás-ellenesség és nem az erőszak kérdésében ideológiai közösséget vállal. De nemzetbiztonsági szempontból nem látom, hogy veszélyt jelentene ez Magyarországra nézve” - mondta Gulyás Gergely.

További cikkeink a norvég mészárlásról.