Választásokat fordíthat meg a Twitter?
A szeptemberi németországi parlamenti választások előtt egyre inkább attól tartanak az elemzők, hogy a mikroblogolás és a közösségi hálózatokon terjedő hírek komolyan befolyásolhatják a voksolások kimenetelét, s így akár az utolsó percekben is megfordíthatják az eredményeket. Valóban ilyen nagy hatású az új online csatorna?
Hol van már az az idő, amikor a Twitter mikroblogolás azzal szerzett magának ismertséget, hogy Ashton Kutcher ezen tette közzé Demi Moore-ról készített aktfotóit, vagy hogy beszédtéma lett, mit kürtöl világgá Shaquille O'Neal. Az utóbbi időben előbb az iráni elnökválasztás nyomán kitört zavargásokról szóló hírek terjedésében jutott alapvető szerep a Twitternek, melyen órákkal a hivatalos sajtóinformációk megjelenése előtt körbejárták a világot a legújabb fejlemények. A választási csalást kiáltó tömegek által küldött üzenetek elsődleges hírforrássá léptek elő a szigorú sajtócenzúrájú Iránban, s így legitim információkká nőttek fel. A mikroblogolás népszerűségét mutatja, hogy az amerikai külügyminiszter-asszony, Hillary Clinton a demokratikus értékek védelmezésében alapvető fontosságú eszköznek nevezte.
Hasonló szerephez jutott az észak-nyugat-kínai Urumcsiban kitört lázadásokról szóló hírek esetében is a Twitter, mely csatornát az eddig 180-nál is több áldozatot követelő vérengzés kirobbanása után órákkal le is tiltott a pekingi kormányzat.
© twitter.com |
A Spiegel német hetilap arról ír, hogy a közelgő németországi választások során akár meg is fordíthatja a voksolás eredményét egy jól összeszervezett csiripelés.
A lap szerint a 2005-ös választások délutánján néhány perccel öt óra után Angela Merkel összehívta a keresztényedmokrata unió pártjának (CDU) választmányi elnökségét a berlini Konrad Adenauer házba. A szavazóhelységek még nyitva voltak, de a pártelnöknő már legalább egy órája tudta, hogy a fő rivális szociáldemokratáknak (SPD) nem sikerült választási céljukat elérniük. „Abból indulhatunk ki, hogy az SPD-nek nem sikerült többséget szerezniük” – tisztázta a helyzetet Merkel, s adta meg a következő órák beszélgetéseinek fő csapásirányát. „Mi kapunk megbízást a kormányalakításra” – tette hozzá a kancellárasszony a legutóbbi németországi parlamenti választások délutánján 2005. szeptember 18-án, aminek nyomán végül nagykoalíciós kormány alakult Berlinben.
© Stiller Ákos |
Egy órával az urnák lezárása előtt hasonló helyzetben idén ősszel teljesen más forgatókönyv is megvalósulhat. A Twitter mikroblogon ugyanis 2009. szeptember 27-én a szakértők szerint olyan léptékű választói mozgósítást tudnak generálni a kampányolók, ami szorosabb választási küzdelem esetén könnyedén átbillentheti a mérleg nyelvét.
A Twitteren létrehozott hírcsatornákra ugyanis akárki feliratkozhat, s így böngészőjében, egy külön szoftverben, mobiltelefonján, de akár sms-üzeneteken keresztül is követheti például a #wahl (választás) nevű hírfolyamot. S bár ma még Németország 43 millió internetező polgárából csak 38 ezernek van Twitter hozzáférése, a rendszerhez való csatlakozás ingyenessége és használatának egyszerűsége egyre többeket vesz rá a mikroblogok követésére. A technológiai előrejelzések szerint három-öt év múlva 3,8 millió német mikroblogger is lehet, ami már a szövetségi tartományok hatékony behálózását jelenti Twitter csiripelőkkel.
A hatékony választói mozgósítás tehát leginkább attól függ, mennyire sikerül például egy rosszul álló pártnak szimpatizánsait a hálózaton az urnák elé szólítani.
A legutóbbi évekig a polgárok először az urnazárást követően kiadott exit pollokból jutottak durva becslésekhez a szavazások végkimenetelét illetően. A közeljövőben azonban már egy jól kommunikált hajrával közvetlenül mobilkészülékükön vagy laptopjukon buzdíthatják a politikai formációk az utolsó percekig szavazásra szimpatizánsaikat. Ráadásul ezek olyan információs csatornákon zajlanak, melyeket semmilyen választási törvény vagy kampánycsendre vonatkozó szabályozás nem lesz képes megakadályozni, de még csak megregulázni sem.
A szakértők legnagyobb félelme is ide kapcsolódik a német választások miatt, hiszen a Twitter igen régre nyúló hagyományokat tehet semmissé szerintük azzal, hogy előbb juttatja a legfrissebb adatokhoz a szavazókat, mint az eddig jól szabályozott hivatalos források. Roderich Egeler, a német statisztikai hivatal feje és az országos választási bizottság elnöke szerint eddig az is komoly felháborodást keltett – sokak csalást emlegettek –, ha az exit poll eredmények az urnák lezárása előtt nyilvánosságra kerültek, ám mostantól mindez ennél sokkal durvább beavatkozást jelent majd.
A szociáldemokrata (SDP) Dieter Wiefelspütz szerint egyenesen a választások hitelessége foroghat kockán, amennyiben az előzetes becslések közzétételével manipulálják a választókat. Szerinte pártok és polgárok is óvásért kiálthatnak szeptemberben és a szavazások megismétlését kérhetik, arra hivatkozva, hogy választási csalás történt.
Megoldásként a szakértők közül többen az exit pollok gyakorlatának megszüntetését javasolják, s ennek törvénybe iktatását még a nyáron szeretnék elérni. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) titkára, Dorothee Bar szerint az online kampánycsendre vonatkozó kódex elfogadása lenne a jó megoldás, ám ezeken az elképzeléseken a virtuális publicisták csak mosolyognak.
© AP |
Ami a magyar viszonyokat illeti, a legnagyobb hazai mikroblogközösség, a Turulcsirip alapítója, Tóth Benedek szerint itthon sem kell még egy ideig attól tartani, hogy szavazók tömegeit megmozgató csatornává nő fel a csiripelés, annak ellenére, hogy a hazai Twitter-felhasználók közt kiugróan magas a véleményformálók, újságírók, bloggerek, médiamunkások, IT szakemberek aránya. Tóth a hvg.hu-nak elmondta, hogy havonta legalább egyszer 10 ezernél több felhasználó mikroblogol, míg napi rendszerességgel 4-5 ezren. A kényelmes és különösebb időráfordítást nem igénylő puritán blogolás éppen egyszerűségével hódít, s így már ma is 15-20 ezer magyar bejegyzés születik naponta.