A konzervatív német napilap az írás bevezetőjében utalt arra, hogy az újonnan megválasztott Európai Parlament megkezdte a munkát, elutasította a szavazást azonban arról, hogy José Manuel Barroso további öt évre az Európai Bizottság elnöke maradjon. Az újság szerint nem azért, mert komoly ellenjelölt lenne, és nem is azért, mintha Barroso személyét illetően különösebb "tartalmi" kifogások merültek volna fel. Egyszerűen azért, mert a szociáldemokratákból, a liberálisokból és a zöldekből álló, nem hivatalos koalíció egyszerűen nem járult hozzá a szavazáshoz. Mindenekelőtt a szociáldemokraták kívánják igen magasra szabni a jelenlegi bizottsági elnök újraválasztásának árát - fogalmazott a lap.

Az újság szerint ugyanakkor az uniós tagállamok a felelősek azért, hogy ez a kínos helyzet előállhatott. Barroso hivatali ideje ugyanis nem a júniusi európai parlamenti választásokkal járt le, hanem október végéig tart. Addig pedig kiderül, hogy az írországi referendum eredményeként a lisszaboni szerződés életbe léphet-e, ami a bizottság összetételét és a kinevezési eljárást is némileg módosítaná. Ezért bölcsebb lett volna az új bizottsági elnököt csak ősszel kijelölni - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung, helytelenítve, hogy az állam- és kormányfők az unió cselekvőképességére való hivatkozásokkal már két héttel az Európai Parlament megalakulása előtt Barroso megválasztása mellett tették le a garast. Az újság utalt arra is, hogy mindezt Barroso is sürgette, és úgy értékelte: ez a türelmetlenség épp az ellenkező hatást váltja ki, az Európai Bizottság elnökének újraválasztása ugyanis egész nyáron, sőt talán ősszel is lefoglalja majd az EU-t.

Az unió - mint a német konzervatív újság hangsúlyozta - ismét magával van elfoglalva. Szerződésekkel, amelyeket az 500 millió polgár egyáltalán nem olvasott és személyekkel, akik a brüsszeli Európa-negyeden kívül senkit nem érdekelnek. Amikor pedig egyértelművé vált, hogy Barroso megválasztására júliusban nem kerül sor, európai parlamenti ellenfelei mindezt a tagállamok felett aratott győzelemként értékelték. Ami a lap szerint ugyancsak különös: a képviselőket ugyanis nem azért választják, hogy akadályokat állítsanak a nemzeti kormányok útjába, hanem azért, hogy valamit tegyenek az állampolgárokért.

A lap elgondolkoztatónak nevezte azt is, hogy az európai politikusok milyen hamar túltették magukat a parlamenti választásokon való részvétel negatív rekordján, és mindez semmifajta vitát nem váltott ki az európai integráció állapotáról, illetve jövőjéről. Az újság szerint a leköszönt európai parlamenti elnök, Hans-Gert Pöttering "árulta el" a legszemléletesebben: milyen kevesen értik azt, hogy mi történik ma Európában. Ennek kapcsán idézte a német konzervatív politikust, aki az elmúlt időszakban számos alkalommal mindenekelőtt a médiát tette felelőssé az "Európa-fáradtságért". Pedig amit az újságok a politikusokról írnak, az csak ritkán jobb vagy rosszabb annál, amilyenek valójában a politikusok - hangsúlyozta a lap.

Az újság felhívta a figyelmet arra, hogy Európában több helyen is az egyesülési folyamat újraértékelése zajlik. Az euroszkeptikusok táborát korábban elsősorban Nagy-Britannia és a skandináv országok alkották. Ma ehhez a táborhoz kell hozzászámolni a kelet-európai elit nagy részét, továbbá jelentős rétegeket Ausztriából, Hollandiából, Franciaországból és Németországból is - figyelmeztetett a lap. Németországgal kapcsolatban emlékeztetett a legutóbbi alkotmánybírósági határozatra, úgy értékelve, hogy az abban foglaltak csak a legnagyobb tagállamban zajló nyilvános vita "jogi feldolgozását" jelentették. Az a vélemény ugyanis, hogy az EU túl sok hatáskörrel rendelkezik, és a német államiság elsőbbséget érdemel, ma már távolról sem kisebbségi álláspont - írta a lap.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az emberek valójában nem tesznek különbséget Európa és a nemzeti kormányaik között, mindkettőtől ugyan azt akarják: munkát, biztonságot, tiszta környezetet és jó életet. Az újság szerint az EU mindehhez jelentős mértékben hozzájárulhat, de csakis akkor, ha nem önmagával van elfoglalva. Ellenkező esetben olyan változásokra kerülhet sor, amelyek mindenekelőtt az integráció ellen irányulnak - figyelmeztetett a lap.