A multinacionális pénzügyi csoportok határokon átnyúló tevékenységét ellenőrizné az a kétszintű, egységes európai felügyeleti rendszer, amelyet az IMF korábbi vezérigazgatója, Jacques de Larosiere vezette, az Európai Bizottság (EB) által tavaly ősszel felkért szakértői csoport ajánlását követve hoznak létre – döntöttek az EU-kormányfők a múlt heti csúcstalálkozójukon. A pénzügyi szektor egészének makrogazdasági felügyeletét az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) látja majd el, azzal az elsődleges feladattal, hogy jelezze a rendszer stabilitását fenyegető zavarokat, és ezáltal elejét vegyék a mostanihoz hasonló válságok kialakulásának. A bankok, biztosítók, értékpapírpiacok működését mikroszinten három európai felügyeleti hatóság kíséri majd figyelemmel. Ezek jelenleg is léteznek, de jóval szűkebb jogosítvánnyal, most azonban legfelső fórummá válnak a tagállamok nemzeti felügyeletei közötti vitákban, amelyek rendezését közös európai szabálykönyv is segíti majd. Egyelőre nyitott a legfontosabb kérdés, hogy a tagállamok miként osszák meg egymás között a pénzintézetek esetleges szanálásának költségeit. Ha két tagállami felügyelet nem tud megegyezni, a kötelező érvényű és arányos döntési jogkörrel felruházandó európai hatóság mondhatja ki a végső szót, ami elsősorban a gyengébb pozíciójú kisebb országoknak lehet előnyös. Ugyanakkor a britek ragaszkodtak annak megerősítéséhez, hogy a közös felügyelet nem hozhat olyan határozatokat, amelyeknek hatásuk lehet a tagállamok költségvetési politikájára.

Az EB ősszel teszi le az asztalra a konkrét jogszabályokat, amelyek körül még kemény alkudozás várható. Eredetileg azt javasolta, hogy az ESRB-t az Európai Központi Bank elnöke irányítsa, ám London számára ez elfogadhatatlan, mivel az eurózóna nem azonos az EU-val. Kompromisszum született, miszerint a rendszerkockázati testület elnökét a bank általános tanácsa választja meg. Ez a bank kormányzótanácsához képest másodlagos szerepet játszó testület jelenleg az euróra való áttérés kérdéseivel foglalkozik, és valamennyi EU-tagállam jegybankelnökét magában foglalja.

Az új európai felügyeleti rendszer leghamarabb 1-2 év múlva érezteti hatását a magyar piacon, és előnyeit – felügyeleti szakemberek szerint – elsősorban a banki betétesek élvezhetik azáltal, hogy még stabilabbá válhatnak a külföldi tulajdonban lévő leánybankok. Közvetlen változásokra azonban rövid távon aligha lehet számítani, legfeljebb arra, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat egyre inkább európai normák szerint értékesítik majd, kisebb lesz például az eltérés egy magyar és egy brit befektetéshez kapcsolt életbiztosítás vagy jelzáloghitel között, ami a kiforrott piaci szabványok átvétele révén előnyös lehet a hazai kuncsaftoknak.