A legnagyobb brit konzervatív napilap szerint Moszkvában olyan értesülések bukkantak fel, hogy orosz olajcégek utasítást kaptak a Kremltől a németországi és lengyelországi olajkivitel csökkentésének előkészítésére. A vezető olajtermelő cég, a Lukoil igazgatóit állítólag "készültségbe helyezték" a hétvégére - áll a brit lap pénteki írásában. A The Daily Telegraphnak egy név nélkül idézett, magas rangú üzleti forrás azt mondta: a cég vezetését utasították arra, hogy álljanak készen a szállítások leállítására akár már hétfőtől. A lap kiemeli: egy ilyen akció egybeesne az EU hétfői rendkívüli csúcsértekezletével, amelyen az Oroszország elleni esetleges szankciók is napirendre kerülhetnek.

A globális olajellátási helyzet továbbra is feszes, annak ellenére, hogy Észak-Amerika, Európa és Japán gazdasága egyaránt lassul. Az orosz szállítások leállása e kényes időszakban még sokkal magasabbra, akár 150-200 dollárra is felhajthatja a hordónkénti olajárat - áll a The Daily Telegraphban. Az amerikai és európai adósságpiaci kockázati felárak máris szélsőséges stresszhelyzeti szinteken járnak, és egy újabb olajár-kiugrás megrendítené a pénzpiacot. A Kreml nyilvánvalóan tudatában van annak, hogy milyen rendkívüli befolyása lenne, ha most csapna oda - fogalmaz a brit lap.

A világ harmadik legnagyobb, 580 milliárd dolláros devizatartalékának birtokában Oroszország hajlandónak tűnik még arra is, hogy kockára tegye megbízható nemzetközi partneri hírnevét geostratégiai ambíciói érdekében - írta a pénteki The Daily Telegraph. A lap szerint a széleskörű várakozás inkább az, hogy Oroszország a gázellátást korlátozná, ha Európára akar nyomást gyakorolni. A földgázt nagyon nehéz más forrásokból helyettesíteni, ám a gázszállítások korlátozását az Egyesült Államok nem szenvedné meg.

Az olaj jobb fegyver arra, hogy csapást mérjenek vele a szélesebb értelemben vett nyugati világra: az olajárat globálisan jegyzik, és az amerikai gazdaság súlyos károkat szenvedne az azonnali átgyűrűző hatások révén, áll az elemzésben. Oroszország az EU olajszükségletének 26 százalékát szállítja, az uniós földgázimportnak pedig a 29 százalékát adja.