Véleménye szerint mindkét esetben az történt, hogy semmibe vették a kelet-nyugati enyhülés pillérének tekintett helsinki egyezményben foglalt alapelvet, amely rögzítette, hogy az államok területi épsége sérthetetlen, és a határokat csak az összes érintett ország beleegyezésével lehet megváltoztatni. "Az európai földrész újrarendeződése, a hidegháborúban aratott nyugati győzelem és a Szovjetunió széthullása azonban lyukakat ütött a területi sérthetetlenség intézményén. Moszkva pedig most fizetteti meg a Nyugattal mindazt, amit az utóbbi évtizedben vereségként élt meg" - véledekett az osztrák újság.

A maga részéről azonban mégis lát különbséget Koszovó, illetve Abházia és Dél-Oszétia esete között. Mint rámutatott, Koszovó függetlenné válását éveken át zajló, nemzetközi tárgyalások előzték meg, méghozzá olyan jogi keretek megteremtésével és fenntartásával, amelyekre Belgrád és a koszovói szerb kisebbség mindmáig támaszkodni tud. Mindez távolról sem mondható el a Grúziából kivált két területről, ahol Oroszország katonai erővel teremtett kész helyzetet.

Megítélése szerint 2008 a fordulat éve lesz a nyugati-orosz viszonyban: a moszkvai vezetés lépésével bábfigurát csinált Európából és az Egyesült Államokból. A liberális újság úgy vélte, hogy a reváns mögött valójában Oroszország erős embere, Vlagyimir Putyin áll, aki nem vesztegette az idejét, és két héttel a kaukázusi katonai győzelem után felmérte, hogy mennyire behatárolt Európa és az Egyesült Államok játéktere országával szemben - és cselekedett.

A Kurier című független lap szintén a nemzetközi jogi normák szemszögéből közelítette meg a kérdést, és azt nevezte a "legmegrendítőbbnek a jelenlegi európai válságban, hogy a politikai alapelvek többé már nem számítanak. Mindenki kénye-kedve szerint keres indokokat saját cselekedetére".

Kommentárja szerint röviddel ezelőtt még aligha tartotta valaki is lehetségesnek Európában, hogy negyven évvel a szovjet páncélosok prágai bevonulása után újraéledhetnek az orosz nagyhatalomtól való félelmek. "Amiről az emberek úgy gondolták, hogy a szovjet birodalom összeomlását követően végleg elmúlt, ma ismét akuttá vált" - írta.