Dél-Oszétia: Párizs aggódik, Varsó keményítene
Az EU soros elnökségét betöltő Franciaországot aggasztják a jelentések, amelyek szerint rombolás, fosztogatás és megfélemlítés folyik Dél-Oszétiában, Grúzia orosz ellenőrzés alatt álló egyik szakadár területén. Közben Donald Tusk lengyel kormányfő szerint "Oroszország viselkedése kezd bosszantóvá válni".
Párizs információi szerint ezeket a cselekményeket "Chinvali és Ahalgori városok térségében követik el bizonyos lakosok ellen" - mondta hétfőn Frédéric Desagneaux, a francia külügyminisztérium szóvivője.
Párizs "kér minden (érintett) felet, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot és az emberi jogokat, gondoskodjon a polgári lakosság védelméről, és tartózkodjon mindenféle provokációtól" - tette hozzá.
Egy meg nem nevezett diplomáciai forrás szerint a dél-oszétiai erőszakcselekményekről szóló információkat az utóbbi napokban kapták a szóban forgó körzetekből.
Ahalgori a Szovjetunió összeomlása előtt Dél-Oszétiához tartozott, a 90-es évek elejétől azonban grúz fennhatóság alá került. A mostani grúziai konfliktusban déloszét lázadók elfoglalták a várost.
Matti Vanhanen finn kormányfő bírálta hétfőn Oroszországot amiatt, hogy erőt alkalmaz Grúziával fennálló konfliktusában, de nem tartja szükségesnek, hogy büntetőintézkedéseket vezessenek be Moszkva ellen. "Csalódással kell látnunk, hogy a katonai erő alkalmazása mindig része az orosz külpolitikának. Ez a nemzetközileg elismert alapelvek súlyos megsértése" - jelentette ki Vanhanen egy pártrendezvényen elmondott beszédében, amelynek leiratát feltették a Centrumpárt honlapjára. Hozzátette, hogy Oroszországnak nem lehet "érdekköre" egy másik országban, kivéve ha az beleegyezik.
Vanhanen szerint a grúziai konfliktus miatt ismét fagyossá vált Oroszország viszonya szomszédaival. Elmondta, hogy Finnország mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke mindent lehetségest megtesz a kapcsolatok normalizálásáért. "Szankciók bevezetése vagy a kapcsolatok befagyasztása azonban nem jó módszer" a feszültségek oldására - tette hozzá.
Az orosz védelmi minisztérium egyik tisztségviselője cáfolta a grúz hatóságok azon állítását, hogy orosz békefenntartók elfoglalták volna a grúziai Hasuri és Ahalgori városokat, és hogy közük lenne a Borzsomi város környékén lévő erdőtüzek keletkezéséhez - jelentette a Ria Novosztyi orosz hírügynökség.
A grúz belügyminisztérium pedig azt közölte: déloszét lázadó erők azzal fenyegetőznek, hogy Ahalgoriból kiindulva még mélyebbre hatolnak Grúzia területén, és követelik a grúz rendőrségtől, hogy vonuljon vissza a térségből.
Lengyelország az Európai Tanács jövő hétfői rendkívüli ülésén rá akarja venni az Európai Uniót arra, hogy legyen szigorúbb Oroszországgal a grúziai konfliktus miatt - közölte hétfőn Donald Tusk lengyel kormányfő.
"Ma beszéltem telefonon Angela Merkel német kancellárral, hogy egységesítsük, szigorítsuk az európai álláspontot Oroszország viselkedésével kapcsolatban, amelyet a kaukázusi válságban tanúsít" - mondta Tusk újságírók előtt.
Lengyelország, amely szövetségesének tekinti Tbiliszit, a grúziai válság kipattanása óta kéri a francia EU-elnökséget, hogy hívjon össze egy rendkívüli uniós csúcstalálkozót.
"Úgy tűnik, hogy Lengyelországnak a kezdetektől képviselt álláspontja kezd az unióban érvényes állásponttá válni. Néhány nappal ezelőtt beszéltem Nicolas Sarkozy francia elnökkel, és ő nem rejtette véka alá, hogy Oroszország viselkedése kezd valamelyest bosszantóvá válni, ezért határozott döntéseket vár az EU-tól" - mondta a lengyel miniszterelnök, aki szerint Oroszország nem tartja tiszteletben a Sarkozy közvetítésével megkötött orosz-grúz megállapodást.
Tusk közlése szerint nem lepődött meg azon, hogy az orosz parlament a szakadár grúz területek függetlenségének elismerésére kérte Dmitrij Medvegyev orosz elnököt. "Számítottunk egy ilyen fejleményre. Ez arra utal, hogy Oroszország még inkább megkeményíti álláspontját" - mondta.