Tévébeszédében Dmitrij Medvegyev orosz államfő rámutatott: figyelembe vették a dél-oszétiai és az abház nép akaratának kinyilvánítását, az ENSZ alapokmányában, valamint számos más nemzetközi egyezményben foglaltakat, s e szellemben aláírta a Grúziától elszakadt területek függetlenségének Oroszország általi elismerését rögzítő rendeleteket. Egyben felszólította a többi államot a példa követésére, mivel - mint mondta - ez az egyetlen mód az ottani emberek életének megóvására.

Medvegyev rövid beszédében emlékeztetett arra, hogy augusztus 8-ra virradóra (amikor a grúz erők megtámadták Dél-Oszétiát) Grúzia választott, mégpedig a népirtás útját választotta, s ezzel Miheil Szaakasvili grúz elnök saját kezűleg semmisítette meg a reményt arra, hogy a déloszétok, abházok és grúzok valaha békésen élhetnek együtt egy államban. 

"Ugyanez a sors várta volna az abházokat. Grúzia minden jel szerint villámháborúra számított, amely kész tények elé állította volna a nemzetközi közösséget" - mondta, s rámutatott: Oroszország megakadályozta az oszétok és az abházok kiirtását. 
 
Medvegyev emlékeztetett arra is, hogy Oroszország Grúzia területi épségéből kiindulva türelmesen törekedett a békés rendezésre, közvetítői és békefenntartói feladatokat vállalt. "A grúz vezetés azonban más utat választott, megszakította a tárgyalásos folyamatot, figyelmen kívül hagyta a meglévő megállapodásokat, politikai és katonai provokációkat hajtott végre, és megtámadta a békefenntartókat, súlyosan sértve ezzel az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) támogatásával kialakított helyzetet. Oroszország számos esetben felszólított a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre, és álláspontján Koszovó függetlenségének elismerése után sem változtatott, de Grúzia minden felszólítás ellenére sem írta alá az erőszak elkerüléséről szóló dokumentumot" - mondta. 

"Most már érthető: Tbiliszi terveiben nem volt helye a békés rendezésnek, a grúz vezetés módszeresen készült a háborúra, s a külső támogatók politikai és katonai támogatása csak erősítette benne azt az érzést, hogy büntetlenül megtehet bármit" - jelentette ki az orosz elnök Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének Oroszország által történt elismerését indokolva.

Az első nyugati reagálások elutasítják a déloszét és abház függetlenséget 
 
Első reagálásaikban határozottan elutasítják a nyugati országok és a legtekintélyesebb európai szervezetek Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének orosz elismerését.

Párizs sajnálatosnak nevezte a moszkvai lépést, és közölte, hogy az Európai Unió soros elnökeként közös elítélő nyilatkozatot fogalmaz. A brit kormány a "kategorikus elutasítást" hangsúlyozta, mert a lépés ellentétben áll az ENSZ Biztonsági Tanácsában többször is vállalt kötelezettségekkel, amelyeket Moszkva is elfogadott. A svéd külügyminiszter "a nemzetközi jog szándékos megsértéséről beszélt". Angela Merkel német kancellár szerint "elfogadhatatlan" a döntés. Franco Frattini olasz külügyminiszter "egyoldalúnak" ítélte Moszkva döntését, amelyet "a nemzetközi jog nem támaszt alá," s amely "komoly veszélyt jelent mindannyiunkra". A nyilatkozók hangoztatták elkötelezettségüket Grúzia területi egysége mellett. 

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szintén "sajnálatosnak" minősítette Moszkva lépését, és közölte, hogy az Egyesült Államok az ENSZ-ben meg fog vétózni minden kísérletet e területek státusának megváltoztatására. "Rendkívül szerencsétlen, hogy Moszkva elébe vágott a területek jövőjéről szóló nemzetközi tárgyalásoknak" - jelentette ki, hozzátéve, hogy (Dmitrij) "Medvegyev (orosz elnök) továbbra sem tartja be azt, amit Oroszország írásban vállalt". 
 
A közvetlenül érintett Grúzia szerint az elismerés e két grúz terület "leplezetlen annexiójával ér fel". Az Európai Unió (EU) Grúzia területi egységét támogatja - jelentette ki az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek Christina Gallach, Javier Solanának, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a szóvivője. 

Az Európai Bizottság szóvivője szintén úgy nyilatkozott, hogy az EU Grúzia területi egységéért száll síkra. A szóvivő szerint a két szakadár grúziai régió függetlenségének elismeréséről hozott moszkvai döntés kihathat az EU-orosz kapcsolatokra, és meghatározó jelentőségű lesz a szeptember elsejére Brüsszelbe tervezett rendkívüli EU-csúcstalálkozón. 
 
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros finn elnöksége elítélte Abházia és Dél-Oszétia elismerését. Alexander Stubb finn külügyminiszter közleményében hangsúlyozta: az orosz döntés sérti az EBESZ alapelveit, s a szervezet minden tagállamához hasonlóan Oroszország is kötelezettséget vállalt arra, hogy tiszteletben tartja más országok szuverenitását és területi épségét. 

Stubb egyúttal leszögezte: Oroszországnak azonnal vissza kell vonnia csapatait Grúziából, és tiszteletben kell tartania a (grúzokkal kötött) tűzszüneti megállapodást. Az EBESZ továbbra is figyelemmel kíséri e megállapodás végrehajtását, és kész további segítséget nyújtani a térségbeli helyzet megszilárdításához - tette hozzá.

Az EU elítéli az orosz elismerést 
 
Miután a NATO "elutasította", az Európai Unió soros francia elnöksége "határozottan elítélte" Dél-Oszétia és Abházia Grúziától való függetlenségének keddi orosz elismerését. Az erről szóló francia közlemény szerint az orosz lépés ellentmond Grúzia függetlensége, szuverenitása és területi épsége elvének, amit nem csupán az ENSZ alapokmánya, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróaktája, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozata is elismer. 

Az EU Tanácsának elnöksége határozottan elkötelezett Grúziának a nemzetközileg elismert határokon belüli területi épsége mellett - olvasható a francia nyilatkozatban, amely politikai megoldást szorgalmaz a grúziai konfliktusra, és kilátásba helyezi annak megvizsgálását, milyen következményekkel járhat az orosz döntés. 

Az unió soros elnökségét betöltő Franciaország a féléves elnökségi ciklus talán legsúlyosabb konfliktusát kénytelen kezelni, amikor "Európa hangjaként" szólal meg a grúz-orosz viszály ügyében. Nicolas Sarkozy volt a fő motorja a fegyveres ellenségeskedéseket lezáró orosz-grúz megállapodás kidolgozásának, majd a francia elnök a minap rendkívüli EU-csúcsot hívott össze jövő hétfőre Brüsszelbe a helyzet megvitatására.

Oroszország felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Oszétiával és Abháziával 
 
Dmitrij Medvegyev orosz elnök utasította a moszkvai külügyminisztériumot, hogy kezdjen tárgyalásokat Dél-Oszétiával és Abháziával a diplomáciai kapcsolatok felvételéről - közölte a Kreml.  Medvegyev előzőleg bejelentette a két szakadár grúziai régió függetlenségének orosz elismerését. 

Az orosz elnöki hivatal közleménye szerint Medvegyev két rendeletet írt alá - egyet Dél-Oszétiáról, egy másikat pedig Abháziáról -, amelyekben utasította a külügyi tárcát: kezdjen tárgyalásokat a két régióval a diplomáciai kapcsolatok felvételéről, s a megállapodásokat öntse hivatalos formába. 
 
Medvegyev egyúttal arra is utasította az orosz külügyminisztériumot, hogy az érintett többi szövetségi végrehajtó szervet bevonva folytasson tárgyalásokat a két területtel barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény megkötéséről, készítse elő azokat aláírásra. 
 
Az orosz elnök a moszkvai védelmi minisztériumot pedig azzal bírta meg, hogy az együttműködési megállapodások aláírásáig tartsa fenn a békét Abháziában és Dél-Oszétiában.

Grúzia: nincs jogi érvénye Dél-Oszétia és Abházia orosz elismerésének

Nincs semmilyen jogi érvénye a szakadár grúziai régiók, Dél-Oszétia és Abházia függetlensége orosz elismerésének, és a moszkvai döntésnek "súlyos politikai következményei" lesznek Oroszországra nézve - jelentette ki kedden a grúz nemzetbiztonsági tanács titkára. 
 
Alekszandr Lomaia arra reagált, hogy Dmitrij Medvegyev orosz elnök bejelentette: aláírta a két említett régió függetlenségének orosz elismeréséről szóló rendeletet. A két régió vezetői viszont "történelmi jelentőségűnek" nevezték a keddi napot. Az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia és Dél-Oszétia vezetői üdvözölték egymást a moszkvai döntés alkalmából.

Lavrov: Oroszország nem készül egyesülni Abháziával és Dél-Oszétiával

Oroszország nem készül egyesülni Abháziával és Dél-Oszétiával azok után, hogy elismerte függetlenségüket - jelentette ki kedden az orosz külügyminiszter. "Ezt a témát nem vetették fel nekünk (az abház és a déloszét vezetők), s nem gondolom, hogy felvetnék" - mondta.

Szergej Lavrov, aki telefonon válaszolt egy moszkvai sajtótájékoztató résztvevőinek, valószínűtlennek nevezte, hogy lépése miatt Oroszországnak tartania kellene a nemzetközi elszigetelődéstől.