Az EU bizottsága ugyanis liberalizációs javaslata szerint arra kényszerítené a nagy energiaszállító vállalatokat, hogy adják el, vagy helyezzék más (független vállalkozás) ellenőrzése alá infrastruktúrájuk bizonyos részeit. A vállalatok tisztában vannak azzal, mi számukra az üzlet. Az eladás - az E.On energiaátviteli rendszeréé - attól függ, mik az üzleti megfontolások - tűnt ki szavaiból.

Wulf Bernotat abban is kételkedik, hogy ez a liberalizáció, az energiaszolgáltatók széttördelése alacsonyabb energiaárakhoz vezetne a fogyasztók részére, Brüsszel ilyen irányú ígérete úgymond csalóka. Becslése szerint ugyanis az energia egyre drágább lesz, az energiaár olcsóbbítása így nehezen lesz teljesíthető.

Bernotat azt is "nagyon furcsa fejleménynek" nevezte, amit a bizottság javasol, nevezetesen megtiltaná külföldi vállalatok számára (mint amilyen például az orosz Gazprom) energiaszolgáltató hálózat megvásárlását az EU-ban mindaddig, amíg az adott (vásárló) cég országa nem köt az ügyben megállapodásokat Brüsszellel. A szabad piac, a tőke szabad mozgása elvének elismerése mellett egyes lehetséges beruházók elvileg előforduló kirekesztése megkérdőjelezhető.