Szerbia: nyertek, de nem jutnak hatalomra az ultranacionalisták
Az ultranacionalista radikálisok nyerték el a legtöbb szavazatot a vasárnap tartott szerbiai parlamenti választásokon, de a demokratikus pártok együttvéve elég mandátumot szereztek ahhoz, hogy ők alakíthassák meg az új kormányt, ha félreteszik ellentéteiket. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) némileg csalódott; a jelen állás szerint csak három képviselőt juttatott be a köztársasági törvényhozásba.
VMSZ: jobbra számítottak |
A Vajdasági Magyar Szövetségének (VMSZ), úgy tűnik három képviselője lesz a belgrádi törvényhozásban. Kasza József elismerte, hogy ennél többre számítottak, de értékesnek nevezte az eredményt, mert a VMSZ egyedül, önálló kampányt folytatva érte el. Ahhoz, hogy a legutóbbi helyhatósági választásokon elérttel azonos eredményre jusson, komoly harcot kellett vívnia még azokkal a pártokkal is, amelyeket országos szinten politikai szövetségeseinek tekint. A legtöbb délvidéki magyar szavazatot Tadic államelnök Demokrata Pártja (DS) vitte el. Kasza szerint rontotta a VMSZ esélyeit a két másik délvidéki magyar párt által alkotott Magyar Összefogás Koalíció is, amely 12 ezer szavazatot szerzett. Ez számára kevés a parlamentbe kerüléshez, s egy képviselői hely elvesztését jelentette a VMSZ-nek. |
A demokratikus erők kormányalakítására adnak esélyt az Európai Unió illetékesei a szerbiai választásokat követően - derült ki hétfői brüsszeli nyilatkozatokból. Az EU-tagországok külügyminisztereinek találkozójára érkezve, az elnöklő német Frank-Walter Steinmeier úgy vélte, jó esély van arra, hogy a balkáni országot az európai integráció útján vezető kormány alakulhat. Javier Solana, a tagországok közös kül- és biztonságpolitikai felelőse ugyancsak azt emelte ki, hogy a többség az uniópárti, demokratikus erőkre szavazott előző nap. Solana gyors kormányalakítást sürgetett, és reményét fejezte ki, hogy a pártok hamar meg tudnak egyezni a koalíció felállításában.
A demokratikus kormányzás esélye mellett több miniszter - például a holland Bernard Bot - azt is hangoztatta, hogy az EU-nak mielőbb pozitívan vissza kell jeleznie a kedvező választási kimenetelt, és előbbre kell lépnie Szerbia integrációjával. Belgráddal tavaly az unió felfüggesztette a társulási tárgyalásokat, mert Ratko Mladicot, a boszniai háború egyik fővádlottját nem sikerült a Nemzetközi Törvényszék kezére adni, de most minden esélye megvan annak, hogy a megbeszélések gyorsan újraindulnak.
A vasárnapi választás volt az első Szerbia és Montenegró uniójának tavalyi felbomlása óta. Röviddel a választások után várhatólag nyilvánosságra hozzák a nemzetközi jogilag Szerbiához tartozó, jelenleg ENSZ-igazgatás alatt álló Koszovó tartomány jövőjére vonatkozó ENSZ-tervet. A Nyugat attól tartott, hogy újabb válság alakulhat ki a Balkán-félszigeten, ha a radikálisok egyértelmű győzelmet aratnak a szerbiai parlamenti választásokon, s a világszervezet - mint várható - Koszovó függetlensége mellett dönt.
Sok elemző szerint a választás végeredménye nem tragikus. "A legutóbb is ez az eredmény jött ki, hogy a radikálisok lettek a relatív győztesek, de nem találtak megfelelő koalíciós partnereket, és nem tudtak kormányozni. Ha most megnézzük az előzetes eredmények alapján a mandátum-megoszlást, akkor azt mondhatjuk, hogy most is van lehetőség arra, hogy az úgynevezett demokratikus, Európa-barát pártok megfelelő politikai akarat esetén meg tudnak egyezni, és azt mondhatjuk, hogy bár a választások nem a legjobban alakultak, de arra van esély, hogy reformbarát kormány alakuljon Szerbiában" - nyilatkozta a Magyar Rádiónak Juhász József Balkán-szakértő történész. "Ebben az értelemben ki kell várni a kormányalakítási tárgyalásokat, nem szabad már most a kicsit talán csalódást keltő választási eredmények hatására mondjuk becsapni az ajtót Európának Szerbia előtt" - mondta a szakértő.