2007. január. 21. 10:32 MTI Utolsó frissítés: 2007. január. 21. 09:58 Világ

Szerbiában megkezdődtek a parlamenti választások

Szerbiában vasárnap megkezdődtek a parlamenti választások, a szavazók 250 képviselői hely sorsáról döntenek.

A 8441 szavazókörben - amelyek közül 58 külföldön, 34 különböző országban működik - 6 652 105 választásra jogosult szerb állampolgár adhatja le a voksát. A szavazók csak jelöltlistákra voksolhatnak, amelyekből húsz van. A listákat huszonhét párt - vannak köztük olyanok is, amelyek négyes koalíciót alkotnak - és választási mozgalom állította, 3799 jelölt nevét tüntetve fel rajtuk.
   
A húsz listának csak mintegy a feléről feltételezhető, hogy eléri a parlamentbe jutáshoz szükséges eredményt. A biztos nyertesek között lesznek nagy valószínűséggel a nemzeti kisebbségeket képviselő pártok (a Vajdasági Magyar Szövetség és a két kis magyar párt alkotta Magyar Összefogás Koalíció, két albán párt koalíciója, illetve a dél-szerbiai muzulmán bosnyákokat képviselő párt), mivel velük szemben a szerb választási törvény pozitív megkülönböztetést alkalmaz.

A szavazók számától függően nekik 12-16 ezer érvényes szavazat is elég lesz egy képviselői helyhez. A szerb pártoknak viszont a parlamentbe jutáshoz át kell ugraniuk az 5 százalékos szavazatküszöböt, amire 5-6-nál több szervezet valószínűleg nem lesz képes.
  
Igaz, hogy a jelenlegi választás csak három évvel követi a 2003 december végén megtartott előzőt, s a parlament mandátuma négy évre szól, Szerbiában mégsem beszél senki előrehozott választásokról. A hivatalos indoklás szerint azután írták ki, hogy ősszel népszavazáson jóváhagyták az új alkotmányt, amely lezárta az előző, milosevici korszakot. A most leköszönőben lévő parlamentet pedig még abban választották meg, így természetes, hogy teljes mandátumának kitöltése előtt újat válasszanak helyette.

Hirdetés
hvg360 Bábel Vilmos 2025. január. 10. 09:30

A szélsőjobb és Elon Musk migrációs népszavazást csinálna a német választásból, pedig sokkal többről szól

Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.