Harminc százalékkal nyert a Smer Szlovákiában
A szavazatok 29, 14 százalékának megszerzésével a Robert Fico vezette Irány - szociáldemokrácia (Smer-SD) nevű ellenzéki párt lett a győztese a szombaton tartott előrehozott szlovákiai választásoknak.
Fico fantasztikusnak nevezte vasárnap reggel az egyébként várható eredményt, ellenben egyelőre nem igazán lehet biztos abban, hogy kormányalakításra is ő kap megbízást az államfőtől, akinek jogkörei megengedik, hogy egy kormányképesebbnek ígérkező koalíció létrejötte esetén a kisebb pártok, ez esetben a jobbközép erők valamelyikét bízza meg kormányalakítással. Erre már 1989-ben, Vladimír Meciar bukása idején volt példa, és Robert Fico pártjával is ez történt az előző, 2002-es választáson.
A koalícióképes jobbközép erők közül a legtöbb, a szlovákiai magyarság lélekszámának arányát is meghaladó 12 százalék körüli eredményt a Magyar Koalíció Pártja érte el. Ez a magyar párt mindenkori legjobb eredményének ígérkezik. Mikulás Dzurinda, az SDKÚ-DS elnöke saját pártja, az MKP és a kereszténydemokrata KDH összesített sikerét a legerősebb erőnek nevezte, és tette ezt az országos szavazatok közel 100 százalékának összeszámolására alapozott adatok birtokában.
A hivatalos eredmények csak estére várhatók.
Bugár elégedett
A szlovákiai magyarok rendkívül aktív részvételének és a magyarokra szavazó szlovákok szélesedő táborának is köszönhető, hogy az előzetes eredmények szerint választási eredményeinek történelmi maximumát, 11,68 százalékos sikert könyvelhet el a szombaton megtartott előre hozott választások előzetes eredményeinek ismeretében a Magyar Koalíció Pártja (MKP). Bugár Béla, az MKP elnöke az előzetes számok ismeretében igen elégedetten nyilatkozott vasárnap, hangsúlyozva, hogy az MKP "történelmi eredményt" ért el.
A párt elnöke egyelőre óvatos, és nyomatékosan leszögezte: minden a vasárnap kezdődő tárgyalásokon formálódik. Az MKP alapvetően ragaszkodik a nyolcéves kormányzati részvétele során követett program folytonosságának megőrzéséhez, a reformok folytatásához, a lehető legstabilabb kormánykoalíció megalakításához.
Ez azt vetíti előre, hogy a magyar párt elsődlegesen a jobbközéphez sorolt, hozzá közeli pártok, döntően az eddigi koalíciós partnerei felé tekint, de kész tárgyalni a legjobb, közel 30 százalékos eredményt elért Smerrel is.
"Tudni kell azonban, hogy az MKP és Smer programja korántsem nevezhető egymáshoz közelinek" – tette hozzá Bugár, aki hozzátette: "nem mindenáron akarunk a leendő kormánykoalíció tagja lenni. Minden azon múlik, mi kerül majd bele a kormány programjába, milyen lesz a potenciális partnerek valós törekvése".
A szlovákiai választások előzetes eredményeinek ismeretében sem körvonalazódik egyelőre, hogy milyen kormánya lesz az országnak a következő négy évben. Ez élesebben csak a pártok közti egyezkedés nyomán kristályosodhat ki, és sok múlik azon, hogy Ivan Gasparovic államfő kit bíz meg kormányalakítással.
A számszerű eredmények többféle felállás lehetőségét kínálják, de mert a pártok többsége előzetesen is a többségi kormány létrehozása mellett tette le a garast, várható, hogy a 150 tagú parlamentben stabil többségük lesz a majdani kormánypártoknak. A kérdés azonban az, vajon jobb- vagy baloldali lesz-e ez a többség.
A Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) a mandátumok egyharmadát szerezte meg, de a kialakult erőviszonyokban rejtőző kombinációk skálája így is példátlanul szélesnek mutatkozik.
Két alapvető irány nyomán indulhatnak el a fejlemények. Ha Robert Fico baloldali pártja továbbra is mereven elhatárolódik a jobbközép erők programjától, akkor olyan partnerekre fanyalodik, mint magyarellenes kirohanásai, szélsőséges törekvései miatt Európában szalonképtelen Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Elemzők szerint a Szocialista Internacionálé soraihoz tartozó Smer vezetője tisztában van azzal, hogy mennyit hozna a konyhájára (és vinne el onnan) egy olyan párt, mint az SNS, amely hosszú böjt után ugyan visszaküzdötte magát a parlamentbe, de semmit sem változott: a törvényhozásban várhatóan ezek után is destabilizáló erőként lesz jelen.
Egyelőre nyitott a kérdés, vajon milyen prioritásokat fogalmaz meg a választás nyomán kialakult erőviszonyok ismeretében Fico populistának nevezett pártja: kitart-e a programja mellett, vagy kész lesz a kompromisszumokra is? Elemzők szerint valószínű, hogy nemzetközi tekintélyének megőrzése végett Fico arra sem vállalkozik, hogy ha ő alakíthat kormányt, akkor abból az MKP-t kihagyja.
A választások előtt "katasztrófa-koalícióként" emlegetett Smer-SNS-HZDS kombinációról az eredmények ismeretében vasárnap már alig esett szó.
Mivel az államfő nem feltétlenül a legjobb eredményt elért pártot, hanem a legstabilabb kormányzásra alkalmasnak ígérkező koalíciós partnerek egyikét bízhatja meg kormányalakítással, bejelentése így is, úgy is meglepő lesz. Ennek időpontja előre nem látható. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője úgy vélekedett: ajánlatos lenne, ha az államfő csak a pártok tárgyalásait követően döntene. Gasparovic azonban szabadon cselekedhet, s vasárnap már tudni lehetett, hogy még a nap első felében nyilatkozni fog. Nem valószínű, hogy máris döntött volna.
Az MKP mindenkori eredményei közül a legjobbat, a szlovákiai magyarok népességi arányánál magasabb 11,68 százalékos sikert produkált, mert a választói bázisa stabil, fegyelmezett. Ráadásul nyolcéves kormányzása során a párt egyre több szlovák rokonszenvét nyerte el, és választói buzgón szavaztak, hogy gyengítsék Slota magyarellenes pártjának esélyeit. Bugár Béla, az MKP elnöke az MTI-nek nyilatkozva megerősítette pártja további kormányzati ambícióit, de mint mondta, a magyar párt nem ehhez, hanem ahhoz ragaszkodik minden áron, hogy a következő kormány stabil legyen, folytassa a reformokat, és programjában méltó helyet kapjanak az MKP elsődleges törekvései.
A szavazatok 29,34 százalékát megszerző Fico ellenzéki pártja, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) kereken 50 mandátumhoz jut. A Mikulás Dzurinda miniszterelnök nevével jegyzett Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) a várakozásokon jóval felüli, 18,35 százalékos eredményével 31, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) 11,68 százalékkal 20 mandátumhoz jut. Ez ugyanannyi, mint ahány képviselő az eddigi magyar frakciót alkotta.
A magát 11,73 százalékkal – döntően magyarellenes programjával, hosszú böjt után – ismét parlamenti párttá felküzdő szélsőséges Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) szintén 20 mandátuma lesz. A Vladimír Meciar nevével jegyzett ellenzéki Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) várakozáson aluli, mindössze 8,79 százalékos eredménye csupán 15 mandátumot hozott a kilencvenes években "fénykorát" élő Meciaréknak. Ez azt is jelentheti, hogy Vladimír Meciar a történtek után esetleg a háttérbe húzódik, mintegy feloldva pártját a személye elleni kifogások miatt partnerképtelennek minősülő kötelék alól.
Mindössze 14 mandátumot szerzett a választáson szintén a várakozásai alatt szereplő, 8,31 százalékot elért szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), amely az év elején a miniszterelnök elleni kifogásai miatt kilépett Mikulás Dzurinda koalíciós kormányából, és ezzel kikényszerítette az előre hozott választásokat. A szerény eredmények ismeretében a kereszténydemokraták most azt mérlegelik, ne vonuljanak-e ellenzékbe. Ha megteszik, kivonulásukkal szűkítik a Robert Fico ellenében esélyes kormányképes jobbközép pártok esetleges szövetségének kereteit.
Jóllehet, a választások győztese a gyakran populizmussal vádolt Robert Fico szociáldemokrata pártja, az államfő megteheti, hogy mégsem a legtöbb szavazattal bíró erőre, hanem egy stabilabbnak, koalícióképesnek ígérkező, nemzetközileg is elfogadhatóbb program egyeztetésére képes, a négyéves megbízatás kitöltésére alkalmasnak ígérkező jobbközép pártokra bízza a kormányalakítás szerepét.
Ivan Gasparovic államfő röviddel a déli harangszó előtt elhangzott nyilatkozatában ugyan jelezte, hogy hétfőn elsőként a győztes Robert Ficót fogadja és hallgatja meg; utána rendre tárgyal a parlamentbe bejutott pártokkal. Gasparovic nyilatkozatában az elemzők erősen arra utaló jegyeket vélnek felfedezni, hogy az államfő egy nemzetközileg elfogadhatóbb koalíciós kormány, a megkezdett reformfolyamatokat továbbvivő kabinet felállása mellett készül dönteni. Más vélemények szerint Gasparovic a jobb- és a baloldali pártok közös kormányzásának a lehetőségét sem veti el.
Nem sokkal később az államfő a Markíza Televíziónak már árnyaltabban nyilatkozott, nem zárkózva el a külföldön szalonképtelenek ígérkező SNS kormányzati szerepétől sem. Elemzők ezt úgy értékelik, hogy a nemzeti érzelmeit nem titkoló Gasparovic nyilván számításba veszi, hogy az EU megbékélt az olasz Berlusconival, fogcsikorgatva ugyan, de végső soron még az osztrák Haider-jelenséggel, nemkülönben az őszi lengyelországi választások fejleményeivel is. Elemzők emlékeztetnek arra, hogy a Smer-SNS-HZDS koalíciót a választás előtt a jobboldali pártok és a sajtó egyértelműen a nemzetiségi békesség végét jelentő "katasztrófa-koalícióként" emlegették.
Kemény és bonyolult kormányalakítási tárgyalásokra számít Robert Fico, a szombati szlovák parlamenti választáson győztes Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnöke.
"Számunkra a jövőbeni kormány programján van a hangsúly, s ebben nehéz lesz megtalálni az összhangot. A hat parlamenti párt közül ugyanis csak a Smer-SD-nek van balközép programja, míg a többi öt párt programja jobbközép" – jelentette ki Fico vasárnap délben a közszolgálati Cseh Televíziónak adott interjújában. Ha valóban megkapja a kormányalakítási megbízást, akkor minden parlamenti párttal tárgyalni kíván a kormányalakításról – mondta. "Célunk, hogy a jövőbeni kormány egyértelmű balközép értékeket képviseljen" – tette hozzá.
A Smer-SD elnöke úgy vélte, hogy az előző kormánykoalíció által beindított reformok nem hozták meg a várt eredményeket, és "van mit helyrehozni". Példaként megemlítette, hogy az Európai Unión belül Szlovákiában a legnagyobb a szegénység, nagy a regionális elmaradottság, nagyok a különbségek, s mintegy 350 ezer ember elhagyta az országot, mert hazájában nem tud boldogulni.
"Nem engedhetjük meg, hogy Szlovákia továbbra is csak mint az olcsó munkaerő országa számítson a külföldi tőke szemében" – jelentette ki Fico. Elmondta, hogy ha ő lesz az új szlovák kormányfő, akkor első külföldi útja Csehországba vezetne. Hangsúlyozta, hogy Prágának és Pozsonynak továbbra is a nemzetközi normákat meghaladó szinten kell tartania kapcsolatait.