Nézegessen képeket a helyszínről! © AP

A Fergana.ru internetes hírügynökség portálján közölt beszámolók szerint a katonák páncélozott járművekből lőttek a város főterén egybegyűlt tüntető tömegre. Más beszámolók hagsúlyozták, hogy a katonai bevetés nem elsősorban a téren tüntető tömeg ellen irányult, hanem a területi kormányzat székházát megszállva tartó fegyveres felkelők ellen, de e jelentések szerint is sokan áldozatul estek a harcnak a tömegből. Az egy órán át tartó ostrom közben több ismeretlen eredetű robbanás hallatszott az épületből - jelentette a Fergana.ru.

Az életben maradt tüntetők elmenekültek a térről, a központ elnéptelenedett. Néhány szórványos lövés dörejét leszámítva az esti órákra elcsendesült a belváros, néhány autó azonban még ég a város központjában.

Hivatalosan minderről semmit sem közöltek eddig. Bejelentették viszont, hogy megérkezett a zavargásoktól sújtott városba Iszlam Karimov elnök.

Nézegessen képeket a helyszínről! © AP

Üzbég katonai járművek oszlopai tartanak Andizsán felé Fergána és Namangan irányából - közölték szemtanúk az andizsáni területről. Közben az üzbég hadsereg és rendőrség közös osztagai átfésülik a kirgiz határ mentén húzódó településeket, keresve az andizsáni börtönből kiszabadított foglyokat.

Pénteken virradóra fegyveres lázadás tört ki Andizsánban. Mintegy 60-100 fegyveres kiszabadított a helyi börtönből egyes becslések szerint két-, más becslések szerint négyezer foglyot, köztük 23 helyi vállalkozót, akik ellen muzulmán szélsőséges szervezethez tartozás vádjával büntetőeljárás folyt. Egyikük elmondta újságíróknak, hogy az Akrima nevű, betiltott muzulmán szervezet szabadította ki őket.

A fegyveresek később hatalmukba kerítették a helyi kormányzati épületet. Reggeltől jelentős tömeg tüntetett az épület előtt Iszlam Karimov üzbég elnök rendszere ellen.

Karimov vaskézzel kormányozza a szegény közép-ázsiai köztársaságot, s az iszlám szélsőségesség terjedésének veszélyével indokolja a belső ellenzék brutális elnyomását. A Taskenttől 400 kilométernyire keletre, a kirgiz határtól 40 kilométerre található Andizsánban különösen erős volt az utóbbi években az iszlám radikalizmus befolyása.

Sajátos "demokrácia"

A 26 milliós közép-ázsiai országban tavaly decemberben tartottak választásokat. A választáson a szovjet kommunista párti politikusból 1991-ben üzbég elnökké átvedlett Iszlam Karimov üzbég elnökhöz közel álló pártok szerepeltek a legjobban. A választáson öt párt indult ugyan - az Adolat, a Halk Demokratik Partijaszi, a Fidokorlor, a Millji Tiklanis, illetve a Vatan -, ám ezek mindegyike Karimovot támogatja, és így nincs lényeges különbség a politikai szervezetek programjai között. A valódi ellenzéki pártok - köztük a Birlik vagy az Erk - hivatalos bejegyzés hiányában nem is indíthatták közvetlenül jelöltjeiket, így azok csak független jelöltként jelentkezhettek a választási irodáknál.

Nemzetközi emberi jogi szervezetek gyakran bírálják az üzbég hatóságokat és személy szerint Iszlam Karimov elnököt az emberi jogok megsértéséért, a vélemény- és vallásszabadság korlátozásáért, a rendszer ellenzékének elnyomásáért, a politikai foglyok kínzásáért. Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet szerint legalább hatezer politikai fogoly ül az üzbég börtönökben kegyetlen, lealacsonyító körülmények között.

Iszlam Karimov elnök 1990-ben, tehát még a szovjet időkben került a mintegy 27 milliós lakosú, koldusszegény, burjánzó korrupciótól sújtott Üzbegisztán élére az üzbég legfelsőbb tanács elnökeként. Vitatott tisztaságú választások nyomán hatalmon tudott maradni a köztársaság függetlenné válása (1991) után is. Legutóbb 2000-ben választották újra, hétéves időtartamra.

Üzbegisztán az Egyesült Államok fontos közép-ázsiai szövetségese lett a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után. 2001 vége, az Egyesült Államok Afganisztán elleni háborúja óta amerikai katonai támaszpont működik az országban.


Üzbegisztán keleti részén tavaly novemberben már sor került összecsapásokra. Miután az árak letörésében érdekelt hatóságok megtiltották, hogy közvetítők is részt vegyenek a kereskedelmi üzletekben, illetve megszigorították a kiskereskedelmi engedélyek kiadásának rendjét, Kokand városában ezrek vonultak az önkormányzat, illetve a rendőrség épülete elé. A rendőrök és a tüntetők közti összetűzésekben többen megsebesültek, és a tiltakozók felgyújtottak több rendőrautót is.

A Karimovval szemben álló politikusok már korábban többször jelezték, hogy az ellenzék szervezetlensége, a hatalom rugalmatlansága és a növekvő szociális elégedetlenség végül polgárháborúba sodorhatja Üzbegisztánt. „A forradalmakat általában jól szervezett ellenzékiek indítják meg. Attól tartok, hogy az éhség és az elnyomás miatt nálunk előbb-utóbb spontán polgárháború tör ki” - nyilatkozta a decemberi választások után Vaszilja Inojatova, a Birlik nevű ellenzéki párt egyik vezetője.