A II. világháború óta nem fordult elő, hogy Japán ilyen nagy létszámú katonai alakulatot vezényeljen külföldre.

A Koidzumi Dzsunicsiro kormányfővel pénteken tartott megbeszélés alapján utasította Ono a japán önvédelmi erőket (hadsereget), hogy vezényeljen ezer főt a katasztrófa sújtotta térségbe. A haditengerészet 640, a szárazföldi haderő 220 és a légierő több mint 100 katonájából álló alakulat Thaiföldön állítja fel parancsnokságát, amely felügyeli a mentési műveleteket, illetve összehangolja az ENSZ által irányított tevékenységgel és az amerikai hadseregével.

Egy C-130-as típusú szállító repülőgéppel a héten már több mint negyven japán katona utazott Thaiföldre. Emellett a japán haditengerészet három hajója is a thaiföldi partok közelébe érkezett; ezek korábban is az Indiai-óceánon tartózkodtak és az amerikai hadsereg Afganisztánban állomásozó csapatainak nyújtottak támogatást.

Japán eddig 500 millió dollár értékben ajánlott fel segítséget a földrengés és szökőár által sújtott országoknak, valamint technológiai támogatást ígért egy előzetes katasztrófa-előrejelző rendszer kiépítéséhez.

A természeti csapás megnyitotta annak lehetőséget, hogy a felkelő nap országa a II. világháború utáni történelmének újabb jelentős szakaszába lépjen: anélkül vezényelhet katonákat ázsiai országokba, hogy felkeltené szomszédainak - imperialista múltja áldozatainak - haragját. E katonadiplomáciai fordulat első szakaszában, tavaly Japán 550 katonát irányított át Irakba újjáépítési munkálatokban való részvétel céljából.