2003. október. 22. 19:28 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Világ

Moszkvai túszdráma: Norvégia nem volt hajlandó közvetíteni

Norvégia szerdán elismerte, hogy a moszkvai Dubrovka-színházban egy évvel ezelőtt történt túszdráma idején elutasította a csecsen lázadók azon kérését, hogy közvetítsen a helyzet megoldása érdekében.

Oslo segítségét egy olyan csecsen lázadó kérte, aki telefonkapcsolatban állt a színházba behatoló lázadókkal. A csecsenek 800 embert - közöttük 75 külföldit - ejtettek túszul, akik közül 129 halt meg az orosz erők támadásában, illetve életét vesztette 41 lázadó is. Karsten Klepsvik, a norvég külügyminisztérium szóvivője szerdán elmondta: az adott körülmények között kizárt volt, hogy Norvégia közvetítsen.
Ingvald Godal, a csecseneket támogató norvégiai szervezet vezetője bírálja Oslót az elutasítás miatt. "Elméletileg békésen is végződhetett volna a túszdráma. Legalább megpróbálhatták volna" - mondta.
Norvégia közvetített már Izrael és a palesztinok között is, aminek eredménye lett az azóta kudarcba fulladt 1993-as oslói megállapodás. A skandináv ország jelenleg a Srí Lanka-i kormány és a tamil lázadók között közvetít. (MTI)
Hirdetés
hvg360 Bábel Vilmos 2025. január. 10. 09:30

A szélsőjobb és Elon Musk migrációs népszavazást csinálna a német választásból, pedig sokkal többről szól

Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.