Kívül tágasabb – a dohánylobbi kapitulál?
Nemzetközi statisztikák nem igazolják a vendéglátóipar félelmét: ahol kitiltották a dohányosokat a vendéglők, ivók belső teréből, például Törökországban, ott is nőtt az érintett üzletek forgalma. Ha megszavazzák, két hét múlva az Országgyűlésben Heintz Tamás doktornak, Kaposvár fideszes országgyűlési képviselőjének 15 társával együtt benyújtott javaslatát, június elsejétől tilos lesz füstölni zárt, nyilvános helyeken. Sőt, amennyiben kiskorú tartózkodik az utastérben, a gépkocsikban is. A jövedéki bevétel elmaradásával érvelő dohánylobbi ezúttal gyengébbnek bizonyulhat az egészségvédőknél – reménykedik Heintz Tamás.
hvg.hu: Mi történt, hogy ezúttal a dohánylobbira várhatóan vereség vár?
Heintz Tamás: Tudtuk, hogy sokan támogatnak bennünket, de azt is, hogy egy hangos kisebbség tiltakozni fog. Képviselői indítványunk a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról régi adósságot törleszt, ugyanis az Európai Bizottság, illetve a WHO, az Egészségügyi Világszervezet ajánlásainak szellemében már az 1999-es törvény kötelezettséget vállalt, hogy 2009-re „füstmentessé” tesszük Magyarországot.
Okultunk a tanulságokból, s láttuk, hogy miként buktak meg az eddigi, a dohányzást érdemben korlátozni szándékozó próbálkozások.
hvg.hu: Vagyis? Az Egészségügyi Minisztérium régóta szorgalmazza a dohányzás drasztikus visszaszorítását, a döntő szót mindig a Pénzügyminisztérium mondta ki. Olyan számokkal hozakodott elő, amelyek azt bizonyították, hogy a dohányjövedékből származó bevételek többet nyomnak a latban, mint az egészségügyre fordított, nehezebben kimutatható kiadások. Most mi történt? Hiszen ha valamikor, most igazán rászorul az állam az extra bevételekre.
H.T.: Egyrészt kiderült, hogy a magyarok 80 százaléka támogatja ezt a törvényjavaslatot. Másrészt a nemzetközi statisztikák immár egyértelműen cáfolják a dohánylobbi eddig hangoztatott ellenérveit. Magyarországon az államnak évente mintegy 325 milliárd forint bevétele van a dohánytermékek után befolyó jövedéki adóból. Ezzel szemben most már bizonyítani tudjuk, hogy 350-385 milliárd forint kiadása van az egészségügynek, illetve a nyugdíjalapnak a dohányzással összefüggő gyógyítási és ápolási költségek, illetve a rokkantosítás miatt. Hasznos tanulságokkal szolgáltak a más országokban bevezetett intézkedések hatásai is. A tízmilliós New Yorkban 2003-ban vezették be a zárt, nyilvános térben való dohányzás tilalmát. Erre fel egy év alatt mintegy 3400-al csökkent az akut szívinfarktusok száma, ami mintegy 56 millió dollár megtakarítással járt.
Azt az érvet pedig, hogy a jelenlegi válságos gazdasági helyzetben nem engedhetjük meg, hogy a vendéglátóipari egységek bezárásával munkahelyeket veszítsünk, Törökország példájával cáfolhatjuk. Ott 2008-ban és 2009-ben, két lépcsőben hajtottak végre hasonló szigorítást az ottani dohányzásellenes törvény bevezetésével. Előbb a munkahelyeken és a közterületeken, majd a vendéglátóhelyeken tiltották be a füstölést. Az intézkedések hatására – annak ellenére, hogy a válság miatt 2009-ben 3,3 százalékkal csökkent a török GNP az előző évhez képest, a vendéglátóipari egységek bevétele ugyanebben az időszakban 5,2 százalékkal gyarapodott, 2,7 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, és több mint 20 százalékkal nőtt a vendéglátóipar által befizetett áfa.
hvg.hu.: Bár a dohányzásellenes törvény szigorítását hosszasan készítették elő, mégis rászorultak a rögtönzésre. Ön például egy televíziós műsor hatására szánta rá magát arra, hogy a gépkocsiban való dohányzás tilalmával is kiegészítsék a törvénymódosítást.
H.T.: Egy televíziós interjúban Vujity Tvrtko, úgy is, mint nemdohányzó, háromgyermekes apa, javasolta, hogy ha kiskorúak ülnek az autóban, az ő érdekükben ne lehessen dohányozni.
Ezt én állampolgári kezdeményezésnek tekintettem, egyetértettem vele, és utólag javasoltam kiegészíteni ezzel a törvénymódosító javaslatot. Valóban nem fordulhatna elő az a helyzet, hogy egy olyan szűk térben, mint egy gépkocsi belseje, a kiskorúak, akiknek az életét egyébként biztonsági övvel is óvnunk kell, ki legyenek téve a rákkeltő dohányfüstnek. Pedig sok szülő ezt teszi. A törvénymódosításoknak megvan a maga rendje: első, majd második bizottsági szak, általános vita, részletes vita, végszavazás. Azért alakult ki ez a rendszer, hogy a viták során tovább csiszolódjon, alakuljon a törvényjavaslat. Most ez történik. Megjegyzendő, hogy már az első egyeztetések során előjött ez a kezdeményezés, de akkor többen úgy vélték: ne avatkozzunk bele a polgárok intim szférájába. Végül azzal az érveléssel fogadtattuk el a törvénymódosítás kiegészítését, hogy vezetés közben a kihangosítás nélküli mobiltelefonálást is tiltja a KRESZ. Mindkét tiltás hasonló célt szolgál: az egészség, az élet védelmét.
hvg.hu.: A Magyar Dohányipari Szövetség máris tiltakozott a törvénymódosítás ellen, társadalmi vitát sürget, ki akarja tolni a bevezetés idejét.
H.T.: Mivel csak két hét van hátra a beterjesztéséig, ez az idő nem lesz elég ahhoz, hogy „felpuhítsák” a javaslatunkat. Most kellett ezt beterjesztenünk, mert márciusban kezdődik a vita az alkotmányról, és április végéig törvényhozási szünet lesz. Nem vesztegethetünk el hónapokat, ha június elsejével be akarjuk vezetni a dohányzási tilalmat. Ami a hazai dohányipart illeti, bár az emberek vélhetően kevesebb cigarettát vesznek majd, ez nem rendíti meg az ágazatot, mivel a magyar dohány jó áron eladható a külföldi piacokon. El szeretnénk érni, hogy a dohányosok száma tíz-tizenöt év alatt egymillióval csökkenjen, 3,5 millióról 2,5 millióra.
hvg.hu: Hogyan foglaltak állást az ellenzéki pártok? Miképpen reagáltak a vendéglátóipari szakma reprezentánsai?
H.T.: Amikor általános vita volt a törvénymódosító javaslatról, egy MSZP-s képviselő maradt csak az ülésteremben, de ő sem bocsátkozott érdemi vitába. Másnap a bizottsági ülésen Kovács Tibor, szintén szocialista képviselő, a vendéglátóipar érdekeire való tekintettel ellenezte indítványunkat. Úgy tűnik, az LMP támogatja, de a Jobbik, legalábbis pártelnöki szinten, elutasítja. Talán sikerül megállapodnunk a vendéglátóipar képviselőivel. Egyeztetünk Háber Tamással, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének tiszteletbeli elnökével a törvény végrehajtásáról, ezen belül a szankciókról is. A módosítás szerint kerthelyiségekben, illetve teraszokon kialakítható lesz dohányzóhely. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a kocsma elé kitesznek egy asztalt két székkel, az már kerthelyiségnek minősül. Tovább egyeztetünk a „szivarszobák” megtartásáról a szállodákban. Ám nem tudjuk támogatni a vendéglátóiparnak azt a javaslatát, amely a törvény betartását illetően enyhítené az üzemeltető felelősségét. Évente 28 ezer ember élete vagy halála a tét. Ennyien halnak meg egy év alatt a dohányzás miatt Magyarországon.