Posta: gyökeres átalakulás - megosztott szakszervezetek
A Magyar Postán működő két, kisebb szakszervezet a Kézbesítők Szakszervezete (KÉSZ), és a Postai Érdekvédelem ’92 néhány napja sztrájkbizottságot alakított. Követelik a 12 ezer kézbesítő és a hivatali ablakok mögött ülő levél- és pénzfelvevők fizetésének emelését, munkakörülményeik javítását. Tusz Ferenc és Piski József a két érdekvédő szervezet elnökei a hvg.hu-nak kifejtették: a júniusi üzemi tanácsi választások nyertesére, az igazgatósággal szorosan együttműködő, a pártállami időkből megörökölt Postás Szakszervezetre nem tudnak támaszkodni. Az ottani vezetők magas fizetéseket kapnak, irányító pozícióban vannak a Magyar Posta Zrt-ben.
Érdekvédő tevékenységükről kérdeztük Tusz Ferencet, a KÉSZ elnökét, aki harminckét éve postás, (ma is nyolc órában járja a Budapest nyolcadik kerületében lévő, a Bérkocsis utcát és a Nagyfuvaros utcát magába foglaló körzetét, és társadalmi munkában végzi érdekvédő munkáját.) és Piski Józsefet , a Postai Érdekvédelem ’92 elnökét, aki szakértőként vett részt a KÉSZ és a postai vezetők tárgyalásain.
hvg.hu: Miért alakítottak sztrájkbizottságot a kézbesítők, és mire jutottak a vezérigazgatósággal folytatott tárgyalásokon?
Tusz Ferenc: A kézbesítők bérét már évek óta rendezni kellett volna, de ez a mai napig sem következett be. A versenyszférában a magyarországi átlagbér 162 000 forint, ehhez képest a kézbesítők bruttó átlagbére, pótlékokkal és juttatásokkal együtt sem haladja meg a 90 ezer forintot. Ezt mintegy harminc százalékkal kellene emelni, tekintettel arra is, hogy a bérekbe gyakorlatilag bekalkulált borravaló a két évvel ezelőttinek a tizedére esett vissza. Az egyeztetésen a vezérigazgató által kijelölt tárgyalópartnerek jelezték a vállalat megegyezési készségét, további megbeszéléseket javasoltak, de konkrét ígéreteket nem tettek. Kifogásolták, miért kellett sztrájkbizottságot alakítanunk. Ez a halogatás érthetetlen, hiszen a Magyar Posta Zrt. minden évben több sok milliárdos nyereséget termel, és ebből jutna a dolgozók béremelésére. Nehéz fizikai munkát végző kollégáink részére nyugdíjkedvezményt szeretnénk elérni, tekintettel arra, hogy a következő években emelik a korhatárt. Amikor a KÉSZ ezt a problémát felvetette a tulajdonos ÁPV Rt-nek, a válaszlevélben azt olvashattuk, hogy “a kézbesítők betegségei a lakosság többségének betegségeit tükrözik”, ezért a kedvezményre vonatkozó kérésünket elutasították.
hvg.hu: Arra is panaszkodnak, hogy a kézbesítőknek kötelezettségeiktől eltérő munkát kell végezniük…
T.F.: Igen, arra köteleznek főnökeink, hogy lakás-, élet- és értékőr biztosításokat kössünk a lakókkal, sorsjegyet árusítsunk, nevetségesen kicsi jutalékért. Egy biztosítás megkötésével háromszáz forintot kereshetünk… Ha nem sikerül teljesíteni az egyes hivatalokra és kézbesítőkre lebontott üzleti tervet, szankciókkal sújthatnak, egy-két nap kényszerszabadságra küldenek, vagy más, ismeretlen területre helyeznek át bennünket. Mivel a KÉSZ sérelmesnek találta a ránk erőltetett szolgáltatásokat, a jogtalanul kibővített munkaköri leírás miatt pereskedtünk a Magyar Posta Zrt.-vel, amit első fokon meg is nyertünk a munkaügyi bíróságon.
hvg.hu : Az Európai Unión belül napirendre került a postai szolgáltatások liberalizálása. Hogyan érinti majd ez a dolgozókat?
Piski József: A liberalizálás eredeti dátuma 2009 lett volna, de ezt mindenképpen ki kell tolni, a határidőt el kell halasztani. Ezen a téren teljes az egyetértés a vezetők, a dolgozók és a szakszervezetek között. Álláspontunkat az országgyűlés is elfogadta és 2013-as időpontot javasolja az EU-nak. Félő ugyanis, hogy a liberalizáció következtében több ezren veszítenék el a munkahelyüket. Ezzel még nagyobb lendületet kapna az a folyamat, ami ez év januárjában kezdődött, amikor a kisposták felszámolásával és a mobil posták rendszeresítésével sok százan váltak feleslegessé. A tervek szerint további ezer kisebb postát szándékoznak vállalkozásba adni, ami újabb elbocsátásokat von majd maga után.
hvg.hu: A Magyar Posta eladja bizonyos ingatlanjait. Ehhez mit szólnak a szakszervezetek?
T.F. Különösen a a dolgozók által társadalmi munkában épített zuglói postás sportpálya eladásának kedvezőtlen a visszhangja. Várhatóan hasonló sorsra jut a Benczúr utcai művelődési ház, mely a pályával együtt részben a Magyar Posta tulajdona. A többi jóléti intézménytől is elbúcsúzhatunk: most hirdették meg eladásra a postások siófoki gyermeküdülőjét. Leépítik a postások egészségügyi hálózatát, megszüntetik az orvosi rendelők egy részét is. E lépéseket jóváhagyta az üzemi tanács is, bár ez nem volt meglepetés, hiszen ott a dolgozókat a Postás Szakszervezet képviseli.
hvg.hu: Mi lesz, ha Önöket - amint hírlik - megvásárolja az Osztrák Posta? Egyes hírek szerint a menedzsment ezt a tranzakciót készíti elő.
P.J. Hivatalosan nem tájékoztattak, bár a munkáltatóknak konzultálnia kellene ilyen nagy horderejű lépésekről a szakszervezetekkel. Úgy tudom, a politikai pártok közül mindenekelőtt az SZDSZ támogatja a Magyar Posta Zrt. eladását. Arról is tudok, hogy az osztrákok Burgenlandban nagy levélfeldolgozó kapacitást építettek ki, és az egyesülés után onnan látnák el az egész Dunántúlt. Nem hiszem, hogy az Állami Vagyonügynökség ellenezné ezt a tervet, ha azt a kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező menedzsment végre akarja hajtani. A dolgozóknak szinte nincs beleszólásuk az üzletbe. A szanált és feltőkésített Postabankot is dolgozóink tiltakozása ellenére adta el a kormány. Annak idején szakszervezeti vezetőként levelet írtam az összes parlamenti képviselőnek, és javasoltam, hogy mivel bank 100 százalékosan a Magyar Posta tulajdona volt, eladása után a dolgozóknak is jussanak résztulajdonhoz. A házelnök válaszolt: „a kérés nem teljesíthető.”
Pelle János