L. Ritók Nóra
Szerzőnk L. Ritók Nóra

Aki eddig a hátrányos helyzetűek körébe tartozott, azok egy jelentős része ma már nem az.

Sejtettük már tavaly, amikor a „hátrányos helyzetű” fogalmát újradefiniálták, hogy ez adminisztratív módon csökkenteni fogja a kategóriába tartozókat. A felvetésekre a válasz az volt, hogy erről majd akkor lehet reálisan meggyőződni, ha minden jegyzői igazolás lejár. Vagyis ez év szeptemberére.

Hát most lejárt. Próbáltam információt szerezni, több felől is. Mindenhol szembetűnő a csökkenés. Pedig az életkörülményekben, élethelyzetekben nem volt ilyen látványos változás. Mégis, aki eddig a hátrányos helyzetűek körébe tartozott, azok egy jelentős része ma már nem az. Ami logikus, hiszen, „Magyarország jobban teljesít”.

Eddig az a gyerek volt többek között hátrányos helyzetű, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült, vagyis a jövedelemviszonyok alapján történt a besorolás. Ma ez már nem elég. Három ponttal bővítették a kritériumokat, melyekből, ha egy teljesül, hátrányos helyzetű, ha kettő, akkor halmozottan hátrányos helyzetű a gyermek. Tiszta szabályok, amelyek könnyedén alkalmazhatók.

Az első pont a szülők végzettségére vonatkozik. Ami legfeljebb alapfokú lehet, a hátrányos helyzetűek esetében. (Eddig ez a halmozottan hátrányos helyzet definíciójához tartozott.)  A második kritérium, az alacsony foglalkoztatottság. (Vagyis a gyermekvédelmi kedvezmény kiadása előtti 16 hónapban legalább 12 hónapig álláskeresőként van a szülő nyilvántartva.) Ez most, a közmunkaprogramok idején szinte mindenkinél kiesik. Mert pár hónapra majdcsak mindenkit behívnak.

A harmadik az elégtelen lakókörnyezet, ahol korlátozottan biztosítottak a gyermek fejlődéséhez szükséges feltételek. Ez meglehetősen szubjektív kategória, ráadásul necces, ha erről igazolás van, hiszen magához vonzhat védelembe vételt, esetleg kiemelést, tömegesen, ha valaki komolyabban veszi a helyszíni szemlét.

Szóval, ma, azok, akik e feltételek közül legalább egynek nem felelnek meg, nem tekinthetők hátrányos helyzetűnek. Sok helyen találtam olyan arányt, ahol a tavalyihoz képest harmadával csökkent a kategóriába tartozók aránya.

Hogy mi a következménye? Egyelőre a szülők még keveset érzékelnek. Az ingyenes tankönyv és étkezés még a gyermekvédelmi kedvezményre jár. Egyes oktatási formáknál már van változás, pl. a művészeti iskolánál nagyobb arányban kerülnek a fizetős kategóriába a gyerekek, és mivel az életükben legfeljebb annyi változott, hogy pár hónapra a 22800 Ft 47000 Ft-ra nőtt, ebből kevés fordítható efféle lehetőségek elérésére. Pár éve nagy dolog volt, hogy a művészetoktatáshoz mindenki hozzáférhetett, mert a hátrányos helyzetűeknek ingyenes volt, ma már ebből kiszorul egy réteg.

Persze ott vannak az ösztöndíjak, a tanodák, az integrációs támogatást igénylő iskolák, melyeknél a csökkenő hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű létszám alapvető változásokat hoz majd. Van, ahol már azt rebesgetik, jövőre a tankönyv és étkezési kedvezmény is ehhez kötődik majd. És ki tudja, a felsőoktatásba bekerülőknek miféle esély marad?

Amit persze lehet úgy nézni, hogy jobb a helyzet. De a szegénységi mutatók szerint nem. Mert az nő. Megállíthatatlanul, esélytelenségbe vezető életutakkal.

Gondolkodtam azon is, miért akkora pozitív dolog az, hogy többen kaptak ingyenes tankönyvet. Ez ugyanis színel a szegénység növekedésével: egyre többen kaphatnak a jövedelmük alapján gyermekvédelmi kedvezményt.

Hirdetés
Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.