Ízelítő a független intézmények működéséből: Salamon alkotmánybíró annak a törvénynek alkotmányosságáról dönt, amelynek elfogadásában komoly szerepet vállalt.
Március 19-én Salamon Lászlón, a februárban hivatalba lépett új alkotmánybírón is múlott, hogy elutasították Erményi Lajos alkotmányjogi panaszát. A Legfelsőbb Bíróság volt elnökhelyettese azt tartotta alkotmánysértőnek, hogy őt a köztársasági elnök 2009-ben hat évre nevezte ki, ám az új alaptörvény 2012. január 1-i hatályba lépésével mégis eltávolították tisztségéből. Az Alkotmánybíróság többsége azonban úgy ítélte meg, hogy mivel a Kúria feladatköre lényegesen eltér a korábbi Legfelsőbb Bíróságétól, az átszervezéssel egyidejűleg jogos volt a határozott időre kinevezett vezetők idő előtti elmozdítása.
Az AB hét tagja adott be különvéleményt. Igaz, hogy Paczolay Péter elnök nem tartozott közéjük, tehát ha Salamon László nem szavazott volna, a 7:7 arányú „döntetlenből” az elnök szavazatával akkor is a panasz elutasítása lett volna az eredmény. Mégis elcsodálkoztam: hogyan szavazhatott az a bíró, aki a vitatott bírósági törvény tárgyalása és elfogadása idején, 2011 őszén az országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöke volt? Továbbá aki a vitatott törvény alapjául szolgáló új alaptörvény előkészítő bizottságát vezette, majd annak egyik előterjesztője volt? Rá nem vonatkoznak az összeférhetetlenségi szabályok?
Hát nem. Az AB ügyrendje 50.§-ának (3) bekezdése ugyanis így szól (kiemelések tőlem, a nem idézett részek másra vonatkoznak):
„…az ügy tárgyával összefüggő elfogultságot megalapozó személyes és közvetlen érintettségnek minősül különösen …
b) az alkotmánybírósági eljárás tárgyát képező jogszabály előkészítésében, kidolgozásában, benyújtásában személyes és érdemi munkával történő részvétel, így különösen kizárt, aki az Alkotmánybíróság tagjává válását megelőzően
ba) a törvényjavaslatra vagy törvénymódosító javaslatra vonatkozó indítványt benyújtó képviselő vagy bizottság elnöke, …
bb) az országgyűlési tárgyalás alatt álló önálló indítványhoz módosító, illetve kapcsolódó módosító javaslatot benyújtó képviselő, illetve bizottság elnöke, amennyiben a javaslata elfogadásra került, és az alkotmánybírósági eljárás tárgya az adott jogszabályi rendelkezés … volt.”
Nos, Salamon László az alaptörvény-javaslatnak ugyan egyik benyújtója volt, de a vita konkrét tárgya nem az alaptörvény volt, bár az új bírósági törvény nyilvánvalóan annak alapján és arra hivatkozva született. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény tervezetéhez pedig a Salamon László által vezetett alkotmányügyi bizottság benyújtott ugyan négy módosító indítványt, a Ház el is fogadta őket, de azok egyike sem az LB elnökhelyettesének idő előtti menesztésére vonatkozott.
Tehát nem összeférhetetlen egy adott ügy tárgyalásakor az az alkotmánybíró, aki képviselőként megszavazta azt a törvényt, amelynek egyik pontját a panasztevő alaptörvény-ellenesnek tartja. Akkor sem, ha a legfontosabb bizottság elnökeként átengedte, tehát alkotmányosnak tartotta a vitatott pontot, de nem ő, illetve bizottsága javasolta azt. Akkor sem, ha az egészet megalapozó háttér-jogszabálynak, az új alaptörvénynek – igaz, sokakkal együtt – ő volt az egyik szülőatyja. Ügyes. Úgy látszik, valakik már az AB-ügyrend megfogalmazásakor ügyeltek a részletekre.