Aki szoftverben utazik, annak érdemes tisztában lennie a terület jogi vonatkozásaival is. Hiába ugyanis a forradalmi fejlesztés, ha nem védi megfelelő jogi eszközökkel, lekoppinthatják mielőtt befutna vele.
Nyilvánvaló, hogy a szoftvert, mint szellemi terméket védeni kell a jogosulatlan felhasználás és terjesztés, valamint a szellemi tulajdon bitorlása ellen. A szoftverek használatára vonatkozó általános szabályokat a szerzői jogi törvényben megtalálja, azonban a konkrét felhasználói jogviszonyt a legtöbb esetben egyedi szerződések szabályozzák. A szerzői jogi védelem alapja, hogy a szoftver egyéni, eredeti jellegű alkotás legyen. A védelmi rendszer kiterjed a fejlesztő és a felhasználó viszonyára, valamint a konkurens fejlesztők egymás közötti kapcsolataira is. Dobos István ügyvéd és Tóth Zsófia szakmai blogjukon összeszedték a hét legfontosabb dolgot, amire érdemes figyelni.
1. Jogátruházásra irányuló vagy licencszerződés
Fontos a megfelelő szerződéstípus kiválasztása annak megfelelően, hogy az egy meglévő vagy pedig egy kifejlesztendő szoftverre irányul. Az IT szerződések általában atipikus és komplex szerződések, melyben a megbízási, vállalkozási, adásvételi szerződés elemei keverednek. A hatályos jogszabályok alapján a szerzői jogosult – a munkáltató, a megrendelő vagy a megbízó – a szoftver felhasználására kizárólag felhasználási szerződéssel szerezhet engedélyt.
2. Követelmény leírása
A szoftver specifikációt, műszaki dokumentációt a lehető legpontosabban kell meghatározni, hiszen ez lesz az a szerződéses szolgáltatás, amelyet a szoftverfejlesztőnek el kell készítenie. Ennek alapján lehet majd megítélni, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e. Az irányadó bírósági gyakorlat alapján a követelmény leírása a megrendelő kötelezettsége, ám nincs akadálya annak, hogy a szerződő felek a fejlesztő feladataként határozzák meg azt.
3. Mikor szerzi meg a megrendelő a szoftver felhasználási jogát?
Abban az esetben, ha a szerződés tartalmazza a felhasználási engedélyt. Az engedélyben a fejlesztő meghatározhatja, hogy a megrendelő meddig, hol és hogyan jogosult a kifejlesztett szoftver használatára. A felhasználási szerződés csak akkor biztosít kizárólagos jogot a megrendelőnek, ha azt a felek kifejezetten kikötik. Ilyen esetben a fejlesztő nem adhat engedélyt másnak a szoftver felhasználására és ő maga sem használhatja fel más fejlesztése során.
4. Mire használhatja a megrendelő a szoftvert?
Főszabály szerint arra, amire a szerződésben megállapodtak, ezért szokás rögzíteni a felhasználási módok és szerzői vagyoni jogok listáját egy taxatív felsorolás keretében. A felhasználás abban az esetben jogosulatlan, ha arra jogszabály vagy a jogosult szerződéssel nem adott engedélyt, vagy ha a felhasználó túllépi felhasználási jogosultságát. Ezért is fontos odafigyelni a cégcsoportok, multinacionális, anya- és leányvállalatok esetén a felhasználói kör pontos meghatározására.
5. A szoftver felhasználására irányuló szerződés főszabályként visszterhes
A fejlesztőt a szoftver felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek arányban kell állnia a szoftver felhasználásához kapcsolódó bevétellel. Különösen az adó- és járulék szabályok szempontjából van jelentősége annak, hogy a munkadíj és a felhasználási jog átruházása fejében járó díj milyen arányban áll egymással. A felhasználónak jogszabályon alapuló tájékoztatási kötelezettsége van a felhasználás módját és mértékét illetően, amely a felhasználás jogszerűségének és a bevétellel arányos díjazásnak az ellenőrzését szolgálja.
6. Teljesítés elfogadása
A kifejlesztett szoftver és hozzátartozó dokumentáció, azaz a teljesítés elfogadásáról a megrendelő az átvételtől számított négy hónapon belül köteles nyilatkozni. Abban az esetben, ha a megrendelő nem nyilatkozik, úgy a szoftvert elfogadottnak kell tekinteni. Jogszabály alapján azonban jogában áll kijavításra visszaadni a szoftvert a fejlesztőnek, akár ismételten is.
7. Hogyan védhetjük meg ötletünket?
Egyedi szoftverfejlesztés során a fejlesztőnek szükségszerűen birtokába kerülnek a megrendelő jövőbeni üzleti terveivel kapcsolatos bizalmas információk és az esetleges versenyelőnyt biztosító informatikai know-how. Ilyenkor célszerű titoktartási kötelezettséget vagy versenykizáró megállapodást beépíteni a szerződésbe annak érdekében, hogy az üzleti titkok ne kerüljenek nyilvánosságra és a fejlesztő tartózkodjon a megrendelő versenytársai részére történő tevékenységvégzéstől.
Akár megrendelői, akár vállalkozói oldalon szoftverfejlesztésre irányuló szerződést köt, tanácsos egy, a szoftverjogban járatos ügyvéddel elkészíttetni a szerződést.
