A közvélemény-kutatók pártkötődései
Szinte naponta adnak hírt a közvélemény-kutató cégek a választási küzdelem állásáról. Elfogultak -e, és ha igen,melyik irányba a nyilvánosság előtt függetlenségükre oly kényesen ügyelő intézmények?
Mohai V. Lajos © Végel Dániel |
A kormányváltás óta inkább foglalkoztatják állami szervek a Szonda Ipsost, a GFK Hungáriát, a Marketing Centrumot és a Mediánt: 2002 késő ősztől az utóbbi három cégnek a MEH adott megbízást a kormányzati munka minőségének mérésére, illetve tematikus kutatásokra. (Az a MEH mellőzte a leginkább MSZP-közelinek tartott Szonda Ipsost). A cég vezetője, Levendel Ádám az idő tájt többet tartózkodott a miniszterelnök szobájának környékén, mint saját intézményében – ahogy ezt a sajátos helyzetet egyik volt tanácsadótársa ecsetelte a hvg.hu számára. Levendel ugyanis motorja volt Medgyessy Péter miniszterelnök tanácsadó testületének
Talán rá is gondolt múlt szombati népszavás interjújában a Mediánt vezető Hann Endre, amikor azt nyilatkozta: „Nyilvános politikai szerepet, mondjuk tanácsadói szerepet vállalni kimondottan szakmai hiba. Ez adott esetben az egész szakmára árnyékot vethet.” Hann kifejtette, noha ott állt az új demokrácia bölcsőjénél, tevékenyen részt vett a TDDSZ-ben, a Nyilvánosság Klubban és egyik megalapítója volt a SZDSZ-nek, a szakmát választotta, „tudatosan szakítva a politikai tevékenységgel”.
A Marketing Centrum ügyvezetője az a Bruck Gábor, aki Demszky Gábor 1994-es kampányát tervezte; Bruck ma is baloldali és liberális politikusok tanácsadója, pártkampányokat ugyan nem vezet, de egyéni megkeresésekre vállal munkát, egyebek mellett Magyar Bálint is számít a tapasztalataira. A Tárki első embere ideológiailag és politikailag kacskaringós életutat járt be, Kolosi Tamás szociológus föltűnt már az utolsó kommunista kormányfő, Németh Miklós tanácsadó testületében, később hasonló funkciót látott el Orbán Viktor környezetében. A minap viszont Gyurcsány Ferenc mellett állt ki - a szó szoros értelmében -, s cége kutatásai alapján, empirikus tényekkel igyekezett alátámasztani a szocialista párti kormányfő kampányának jelszavát, miszerint "jobban élünk, mint négy évvel ezelőtt". Mára a leggazdagabb száz embert fölvonultató exkluzív kiadványokból sem hiányzik Kolosi Tamás neve.
A Magyar Gallup Intézetet viszont úgy könyvelik el, mint amelyik inkább a Fideszhez áll közel, és mérési eredményeit a jobboldalon tekintik mérvadónak. A Gallup nem újságok megrendelésére végzi a felméréseket, mint a Népszabadságnak dolgozó Szonda Ipsos, vagy a Medián, amely a HVG-nek küldi negyedévenként - vagy ha kell sűrűbben - felméréseit. A Gallup pártreferencia-vizsgálatait honlapján tesz közzé, amelyeket az országos sajtó felkap és leközöl. Az intézet honlapján olvasható kutatási charta jegyében ügyel a függetlenségre, állítja, nem tűntet ki rokonszenvével egyetlen pártot sem, amellyel magalapozza vizsgálatai hitelességét.
A HVG megbízásából 2002-ben a GfK Hungária Piackutató Intézet felméréséből kiderült, hogy a lakosság több mint egyharmada meg volt győződve a közvélemény-kutatók pártkötődéséről. Ez a viszonylag magas – azóta lehet, hogy magasabb – arány azért különösen fontos, mert megkérdezettek válaszait befolyásolhatja, torzíthatja, ha a céget és a kérdezőbiztost valamelyik párttal azonosítják. Többen ezzel magyarázzák, hogy a választási prognózisokat a gyakorlat nem igazolja vissza.
Mohai V. Lajos