Miközben a kampányban mindenki mozgósítani akar, március eleje óta gyakorlatilag nem változott - tehát két héttel a választás első fordulója előtt is csak 59 százalék - azok aránya, akik
 HVG |
állításuk szerint biztosan elmennek szavazni. Bár a közvélemény-kutatási adatok alapján a választási aktivitást a legnehezebb megbecsülni, az idei részvétel aligha éri el a 2002-es rekordot, hiszen négy éve, a tényleges voksolás előtt ugyanennyivel 70 százalék volt a "biztos" szavazók Medián által mért aránya. Olyan választópolgárból azonban most kevesebb van, aki nem tudja vagy nem mondja meg, hogy ha elmenne, melyik pártra ikszelne: négy éve a teljes szavazókorú népességben 24, a részvételüket biztosra mondók között 15 százalékot tettek ki a "bizonytalanok", most viszont mindkét körben 5 százalékponttal kisebb ez az arány. Az első fordulóig hátralévő két hétben ezért az új szavazatok megszerzésénél is fontosabb lehet a már meglévő szimpatizánsok aktivizálása.
Az MSZP és a Fidesz-KDNP küzdelme jelenleg minden szempontból teljes patthelyzetet mutat. A két héttel ezelőtti állapothoz képest a jobboldali pártszövetség szerzett újabb szavazatokat, így ma mindkét pártnak ugyanannyi támogatója van - a teljes népesség
 HVG |
35-35 százaléka. Viszont az MSZP-szavazók részvételi aktivitása utolérte a fideszesekét, így a választani tudó "biztos" szavazók körében ugyancsak megegyezik a két nagy párt támogatottsága. Sőt a még meggyőzhető szavazók körében is nagyjából azonos tartaléka lehet a két pártnak. A kérdezőbiztosok - mint minden hónapban - ezúttal is megtudakolták a válaszadóktól, milyen valószínűséggel szavaznának az egyes pártokra. Vannak persze ingadozók, akik a hétfokú skálán két vagy több pártnak is azonos pontszámot adnak, az "aktív bizonytalanok" jó egynegyede számára azonban létezik az összes többinél rokonszenvesebb párt. A Medián négy évvel ezelőtti előrejelzésében ezekkel a félig-meddig latens pártpreferenciákkal korrigálta a pártok mért támogatottságát, ami jelentősen növelte a becslés pontosságát: két héttel a 2002-es első forduló előtt a vállalt pártpreferenciák szerint a Fidesz vezetett, ám a válaszadás elől kitérő, de kimutatható pártszimpátiával bíró megkérdezettek többsége az MSZP felé húzott. Most eleve kevesebben vannak az ilyen "hátsó szándékú" szavazók, és a pártok nagyjából egyforma arányban számíthatnak a támogatásukra.
Van azonban néhány jel, ami arra utal, hogy ha az a közel félmillió választópolgár, aki el akar menni
 HVG |
szavazni, de nincs határozott pártpreferenciája, végül mégis döntésre jut, a mostani kormányoldal felé billentheti a mérleg nyelvét. Az "aktív bizonytalanok" körében Gyurcsány Ferencet 5 százaléknyival többen tartják alkalmasnak a miniszterelnöki posztra, mint Orbán Viktort, és körükben az átlagosnál nagyobb azok aránya, akik a jelenlegi koalíció fennmaradását tartják kívánatosnak. A teljes népességben az előbbiek 47 százaléka áll szemben a kormányváltó hangulatban lévők 45 százalékéval, míg az "aktív bizonytalanok" körében ez az arány 47:32.
Néhány jel (Oldaltörés)
Mindent egybevetve az előrejelzés lehetőségei azonban most rosszabbnak tűnnek, mint négy évvel ezelőtt.
 HVG |
A várhatóan alacsony választási részvétel egyúttal azt is jelenti, hogy lényeges különbségek adódhatnak az egyes szavazótáborok aktivitásában: két héttel a választás előtt, két nagygyűlést és két miniszterelnök-jelölti vitát megelőzően, a mindkét nagy párt kapcsán sokat emlegetett személyes mozgósítás valódi hatékonyságát nem ismerve nehéz előre látni, hogy az azonos nagyságú szimpatizánsi kör végül tényleges holtversenyt eredményez-e.
További bizonytalanságot jelent az SZDSZ és az MDF szereplése. A liberális pártnak ma ugyanannyi támogatója van, mint négy évvel ezelőtt (a teljes népesség 4 százaléka), ám akkor épp az SZDSZ-szavazók voltak a leginkább aktívak, most viszont ebben a tekintetben csak az utóbbi hetekben zárkóztak fel a két nagy párt szavazói mögé. Az SZDSZ így a választani tudó "biztos" szavazók körében 5 százalékon áll, épp a parlamenti küszöbön. Az MDF-nek a teljes népességben meglévő 3 százalékos támogatottsága pedig csak akkor
 HVG |
lenne elég a bejutáshoz, ha minden potenciális szavazója részt venne a voksoláson - jelenleg azonban csak minden második mondja ezt biztosra. A mostani adatok alapján viszont épp azon múlhat a kormányalakítás, hogy végül is hány párt jut a parlamentbe. Ha a listás választáson a két nagy valóban azonos számú szavazatot kapna, akkor (a Fidesz-KDNP-t egy pártnak tekintve) kétpárti parlament esetén alighanem a Fidesz alakíthatna kormányt, ha az SZDSZ is bejut, akkor valószínűleg marad a mostani koalíció. Ha pedig az MDF is átviszi a lécet, akkor végképp nehéz előre látni, melyik oldal kerül kormányra.
Egyébként épp a kisebb pártokat választók második fordulós preferenciái adják az egyik elemét annak a modellnek, amellyel a Medián megkísérelte a végső mandátumeloszlás előrejelzését. A kutatók ezenkívül a 2002-es választási eredmények területi eloszlását, valamint a választási rendszer törvényszerűségeit vették figyelembe. A mandátumbecslés nem számol sem az egyéni képviselőjelöltek személyes kvalitásaival, sem a helyi kampányok hatékonyságával. A legvalószínűbbnek tartott listás eredmény alapján azonban feltételezhető, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetségnek több mandátuma lesz ugyan, de az MSZP-SZDSZ koalíció a mostanihoz hasonló szűk többséggel hatalmon maradhat.
HANN ENDRE - KARÁCSONY GERGELY
