Választási taktikák
Taktikai szavazásnak nevezi a politikatudomány azt a jelenséget, amikor a választók tudatosan nem a számukra...
Taktikai szavazásnak nevezi a politikatudomány azt a jelenséget, amikor a választók tudatosan nem a számukra legkedvesebb pártra szavaznak. Ez a jelenség a kettővel több párti demokráciákra jellemző, itt ugyanis a szavazók egy részének fontosabb lehet a kívánt koalíció hatalomra juttatása, mint a kedvenc párt támogatása. A taktikázásra a bejutási küszöb miatt lehet szükség: a kisebbik koalíciós partnerre adott szavazatok elveszhetnek, ám ha nem, akkor esetleg éppen ezek biztosíthatják a pártkoalíció sikerét. Magyarországon a taktikai szavazásnak inkább azt a formáját tartják számon, amikor a kisebbik párt szavazatukat féltő szimpatizánsai végül a nagyobb pártra szavaznak (valószínűleg ezt tették 2002-ben azok a liberális szavazók, akik így gondolták bebiztosítani az Orbán-kormány menesztését). Ám a nemzetközi vizsgálatok szerint a fordított taktika az általánosabb: amikor a nagyobb párt hívei "adják kölcsön" a voksukat a kisebb pártnak, a koalíció érdekében.
Könnyen lehet, hogy a mostani választás végeredménye azon fog múlni, hogyan taktikáznak az SZDSZ és az MDF szimpatizánsai. Ha egyik kisebb párt sem lépné át a parlamenti küszöböt, az a Fidesz győzelmi esélyeit javítaná. A Medián mandátumszámítása szerint ugyanis ebben az esetben az MSZP csak úgy tudná a parlamenti mandátumok többségét megszerezni, ha listán legalább 1,5 százalékkal megelőzné a Fidesz-KDNP párost. Ennek főleg az az oka, hogy a baloldali szavazat egy hajszállal kevesebbet ér, a baloldalra húzó egyéni választókerületek ugyanis általában valamivel nagyobb lélekszámúak, mint a jobboldaliak. Ha viszont az SZDSZ átlépi a parlamenti küszöböt, akkor a Fidesz-KDNP közös listának kell legalább 1,5 százalékkal győznie a parlamenti többség megszerzéséhez. (Ebből a szempontból akkor lenne tiszta a képlet, ha az MDF bejutna, és vállalná is a koalíciót a Fidesszel: így ugyanis nagy valószínűséggel a több szavazathoz jutó oldal kapná a több mandátumot is.)
Bár a választásig még sok minden történhet, de a jelenlegi helyzetben a második eset tűnik valószínűbbnek. Az SZDSZ támogatottsága jelenleg a parlamenti küszöb környékén van, a közvélemény többsége ugyanakkor valószínűnek tartja, hogy a liberálisok veszik az akadályt, a szavazóik kétharmada pedig biztos ebben. Azt persze nem lehet tudni, mi játszódik majd le a szavazók fejében az "igazság pillanatában", de az SZDSZ szimpatizánsai között csak elvétve találni olyat, aki jelenleg úgy gondolja, hogy ha kétesélyes a párt bejutása, akkor inkább máshova húzza az ikszet. A jelenlegi koalíció hatalmon maradását kívánók között pedig (akiknek nagy többsége nyilván MSZP-szavazó) több mint kétszer annyian vannak olyanok, akik egy ilyen kiélezett helyzetben inkább átszavaznának a liberálisokra, mint ahányan azok, akik épp a nagy tét miatt szavaznának a nagyobbik kormánypártra. Az MDF helyzete ebből a szempontból is rosszabb valamivel, de a kisebbik ellenzéki pártra is többen szavaznának át a kormányváltás érdekében, mint ahányan a biztonság kedvéért egy "kényszerhelyzetben" a Fideszre adott szavazattal igyekeznének bebiztosítani az ellenzék győzelmét.