Az m1-en közvetített választási vitasorozat harmadik, a négy parlamenti párt szakpolitikusainak részvételével zajló eseményére március 21-én, kedden sor került a Budapesti Értéktőzsdén. Az adás időpontjában a telefonos háztartásban élők 46 százaléka tévézett, ám mindössze 13 százalékuk nézett bele a disputába. A vita közönsége persze ennél azért valamivel nagyobb volt, hiszen a hívottak 2 százaléka rádión hallgatta végig az eszmecserét, további 3 százalékuk pedig másnap tájékozódott a vitában elhangzottakról. Mindent egybevetve tehát a telefonos háztartásban élők 18 százaléka informálódott erről a vitáról. A sorozatot megnyitó Áder – Kóka vitán 27 százalék volt ugyanez az arány, a Pokorni – Szekeres vitán pedig 21 százalék.

A vita iránt ez alkalommal a 45-59 évesek érdeklődtek a leginkább, de most is a legfiatalabbakat hagyta a legnagyobb valószínűséggel hidegen az esemény. A pénzügyi téma annyiban hatott az érdeklődésre, hogy a férfiak körében most 24 százalék volt az érdeklődők aránya, míg a nők körében csak 15 százalék, miközben a szociális kérdésekkel foglakozó Pokorni – Szekeres vita iránt a nők mutattak nagyobb érdeklődést. A legmagasabb érdeklődést (31%-ost) azonban azok körében találtuk, akiknek többféle megtakarításuk is van, ez persze részben abból adódik, hogy ez a diplomásokra a legjellemezőbb.

Politikai szempontból viszont most csak annyiban volt kiegyensúlyozatlan a közönség, hogy a kisebb pártok támogatói és a bizonytalanok sokkal kisebb valószínűséggel követték a négy párti vitát, mint a két nagy párt támogatói. Ugyanakkor a Fidesz és az MSZP támogatóit egyforma valószínűséggel vonzotta ez a disputa.

A meglehetősen alacsony érdeklődés csak részben magyarázható azzal, hogy ez már a harmadik ilyen jellegű esemény volt. A magyarázatot sokkal inkább az jelenti, hogy a telefonos háztartásokban élőket a parlamenti pártok szakértőinek részvételével rendezett konkrét kérdésekről szóló politikai viták érdeklik a legkevésbé. A pártelnökök közti általános politikai kérdésekről szóló vita iránt valamivel nagyobb az érdeklődés, a két nagy párt miniszterelnök jelöltje közt folyó vita iránt pedig kifejezetten nagy. A hívottak több mint ötödét persze semmiféle politikai vitaműsor sem érdekli.

© hvg.hu

Pártállás szerint nézve az érdeklődés válaszok mérlegeit azt látjuk, hogy a bizonytalanokat alig lehet elérni négy párti vitákkal, és az MDF támogatóit még a két nagy párt miniszterelnök jelöltjei közti vita sem hozza lázba. Az SZDSZ támogatóit viszont ez ugyanannyira érdekli, mint a két nagy párt híveit.

A konkrét kérdésekről szóló szakpolitikusi viták esetében –15 pontnak adódott az érdeklődés válaszok mérlege. A keddi vita közönsége körében viszont +35 pont ugyanez a mutató, míg a nem érdeklődő többség körében –26 pont.

© hvg.hu

Egyfajta érdektelenséget tükröz az is, hogy a kedd esti szakpolitikusi vita közönségének mindössze 45 százaléka nevezte meg Varga Mihályt a vita résztvevőjeként, Kóka János neve 43 százalékuknak ugrott be, Katona Kálmáné 36 százalékuknak jutott az eszébe, Veres Jánosé pedig csak 34 százalékuknak. Ráadásul viszonylag sokan válaszoltak olyan politikus nevével, aki nem vett részt ezen a vitán (Hiller István, Szekeres Imre, Kuncze Gábor, Pokorni Zoltán és Áder János neve 4-7 válaszadónál bukkant fel). A résztvevő politikusok nevét spontán felidézők döntő többsége azonban azt is meg tudta mondani, hogy melyik pártot képviselte a politikus. Számottevően sok párttévesztés csak a Kóka János esetében fordult elő, akiről a közönség 5 százaléka azt hitte, hogy MSZP-t képviseli.

© hvg.hu

Amikor arra kértük a vita közönségét, hogy értékeljék: mennyire volt meggyőző a négy politikus, Kóka János értékelésére 61 százalékuk vállalkozott, de e körben viszonylag magas pontszámot - 63 pontot – kapott az SZDSZ politikusa. Varga Mihály értékelésére szintén a közönség 61 százaléka vállalkozott, és esetében 60 pontnak adódott a válaszok átlaga. A 3 pontos különbség az alacsony esetszám miatt nem jelez számottevő eltérést.

Veres Jánost a közönség 58 százaléka értékelte, és az ő esetében is 61 pont az átlag. Katona Kálmánról a közönség 56 százaléka nyilvánított véleményt, és az ő pontátlaga már számottevően elmarad a másik 3 politikusétól. Szinkronban azzal, hogy a közönség tagjai körében elenyészően kevés volt az MDF támogatók aránya. Persze SZDSZ támogató sem volt sok a közönséget képviselő almintában, ugyanakkor Kóka Jánost az MSZP támogatók is hajlamosak voltak meggyőzőnek érezni.

© hvg.hu

Mindent egybevetve a közönség 24 százaléka Kóka Jánost érezte a legrokonszenvesebb résztvevőnek, másik 18 százalékuk viszont éppen őt érezte a legkevésbé rokonszenvesnek. Az SZDSZ képviselője tehát a közönség közel felét sarkos vélemény-nyilvánításra késztette. Varga Mihály esetében hasonló ez az arány: a Fidesz képviselőjét 24 százalék tartotta a legkevésbé rokonszenves résztvevőnek, miközben 20 százalékuk őt tartotta a legrokonszenvesebbnek. Veres Jánost viszont mindössze a közönség 19 százaléka érezte legebbnek: 11 százalékuk legrokonszenvesebbnek, 8 százalékuk pedig legkevésbé rokonszenvesnek. Végül Katona Kálmánt mindössze a közönség 15 százaléka emelte ki a mezőnyből: 9 százalék legrokonszenvesebb résztvevőként, 6 százalék pedig legkevésbé rokonszenvesként. E számok értelmezéséhez persze az is hozzátartozik, hogy a közönség 30 százaléka egyik kérdés kapcsán sem nevezett meg legebb politikust. Azt azonban így is megállapíthatjuk, hogy a kedd esti vita két főszereplője Varga Mihály és Kóka János volt.

Ugyanakkor Varga Mihály szereplése inkább ártott a Fidesznek mint használt, míg a legtöbb rokonszenvet Katona Kálmán szerezte a pártjának. A közönség elsöprő többsége persze azt nyilatkozta, hogy a vita nem befolyásolta a pártokról alkotott véleményét. Ezzel együtt ha óvatosan is, de azért megállapíthatjuk, hogy ez a négy párti vita hasznosabb volt a két kisebbik parlamenti párt számára, mint a nagyobb pártok számára, a Fidesz pedig egyértelműen rosszabbul jött ki a dologból, mint a másik három párt.

A Marketing Centrum munkatársai 2006. március 22-én a délutáni, kora esti órákban készítették telefonos felmérésüket.