Meglepő eredményre jutott egy, a maratoni futók agyát vizsgáló tanulmány: spanyol szakemberek szerint amikor az emberi agynak kevés a működéshez szükséges energiája, üzemanyagként a saját zsírszövetét kezdheti el felemészteni. Az eredmények a neuroplaszticitás – vagyis az agy strukturális változásának – egy teljesen új formájára utalnak, amely segítheti szavatolni az emberi agy működését akkor is, ha hosszú időn át megerőltető, az állóképességet próbára tevő feladatot végez valaki.

A Pedro Ramos-Cabrer és Alberto Cabrera-Zubizarreta vezette csapat vizsgálatában résztvevő önkéntesek agyi vizsgálati eredményei arra utalnak, hogy egy maraton során, amikor az agy glükózszintje veszélyesen lecsökken, egyes neuronok elkezdhetik felemészteni a mielint. Ez egy zsírból álló burok, amely az idegrostok körül képződik az agyban.

A mielinről ismert, hogy segíti az idegsejteket az üzenetek hatékonyabb küldésében, ám ez a védőburkolat nem csupán egy egyszerű statikus szigetelő, ahogyan azt a tudósok gondolták egykor. Az elmúlt évek kutatási eredményei azt sugallják, hogy a neuronok újra felhasználhatják ezeket, és átformálhatják vastagságukat, hogy alkalmazkodjanak a környezeti változásokhoz. A mostani eredmény ezekkel a megállapításokkal van összhangban.

A kutatók 10 futó (8 férfi és 2 nő) agyának MRI-vizsgálatát végezték el. A felvételeket egy maratoni futás előtt és után készítették, és határozott változásokat észleltek az agy mielin markereiben.

A Nature Metabolism című tudományos lapban megjelent publikáció szerint 24-48 órával a futóverseny után a sportolók eredménye azt mutatta, hogy jelentős mennyiségű mielint veszítettek el a motoros működéssel és koordinációval, valamint az érzékszervi és érzelmi integrációval összefüggő agyi régiókban. Két héttel a verseny után aztán már regenerálódtak ezek a burkok, két hónappal később pedig annál mind a hat résztvevőnél – akik folytatták a vizsgálatot – azt tapasztalták, hogy helyreállt az eredeti állapot.

A szakemberek úgy gondolják, hogy a mielin az anyagcsere egyfajta „biztonsági hálójaként” működik, lehetővé téve az átmenetileg „éhezett” agy számára, hogy tápanyaghoz jusson. A kutatók a feltételezésüket metabolikus mielin plaszticitásnak nevezték el.

A Science Alert megjegyzi: a kutatók sokáig úgy gondolták, hogy az agy még akkor sem éget zsírt, ha arra a működése miatt szükség lenne. Úgy tűnik azonban, hogy ez nem így van.

Bár az elvégzett vizsgálat kis mintán készült, az eredmények megegyeznek az egereken végzett vizsgálatok eredményével. A szervezet ebben az esetben valószínűleg aszerint jár el, hogy érdemes néhány szövetet károsítani annak érdekében, hogy a teljes szerv működése védett maradjon.

Az eredmény azokat a kognitív teszteredményeket is alátámasztja, amelyek szerint a futók lényegesen lassabb reakcióidőt mutatnak, és rosszabbul teljesítenek a memóriateszteken közvetlenül a maraton után. Az agyműködés ezután gyorsan javul a felépüléssel.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.