Amerikai kutatók írták le először azokat az idegsejteket, amelyek karmesterként irányítják a szervezet immunrendszerét: szólnak a megfelelő sejteknek, ha kell még egy kis segítség a fertőzés leküzdésére, és visszavesznek belőlük, ha már elmúlt a veszély.
Amerikai kutatók szerint az agy fejlődésének köszönhető, hogy a főemlősök ma már a legtöbbször egy utódnak adnak életet egyszerre.
A Pekingi Egyetem kutatói egérkíséretek segítségével először figyelték meg valós időben, milyen utat tesz meg egy élő szervezetben a mikroműanyag.
Az agy túlnyomó része felesleges, gondolhatják sokan a tévhit alapján, miszerint csupán a szerv 10 százaléka aktív. Ezt már többször cáfolták: az igazi kérdés az, hogy mekkora részét használjuk valójában.
A komplex kínai nyelvvel is megbirkózik a NeuroXess agyi chipje, de ez még messze nem az összes figyelemre méltó képessége.
Ma a fiatalabb generációk tagjai messze nem olvasnak annyit, mint a nagyszüleik, persze ennek technológiai okai is vannak. Azonban e megváltozott információbefogadás az agyra is hatással lehet.
Amerikai kutatók az egérkísérletek során arra a következtetésre jutottak, hogy mindösszesen háromféle neuron képes irányítani az ember étkezését. Ez annyit tesz: valójában reflexből eszünk.
A kognitív képességekre is jótékony hatással van a mozgás – állítják a University College London kutatói. Ehhez már az is elég, ha kerékpárral jár az ember dolgozni.
A Liverpooli Egyetem tudósai szerint a talin nevű fehérje miatt szaporodhat el az a fehérje az agyban, ami miatt megindulhat a memóriavesztés például az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél.
Német kutatók új megvilágításba helyezték azt, hogyan kódolja az agyunk a matematika egyik legelvontabb definícióját, a nullát, amelynek értelmezése egyáltalán nem magától értetődő.
Amerikai kutatók 27 éven át vizsgálták, miként változik a kísérletbe bevont önkéntesek agyának felépítése. A szakemberek meglepő összefüggést találtak a cukorbetegség és az Alzheimer-kór kialakulása között is.
Grafénból készült, atomnyi vastagságú chipet fejlesztett egy nemzetközi kutatócsapat, amit most először ültetnek majd be egy agydaganattal küzdő emberbe. Ha beválik, az epileisziáról és a stroke utáni agyi működésről is többet lehet majd megtudni.