Az uniós, mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály tiltja az arcfelismerő rendszerek valós időben való alkalmazását. Most azt vizsgálják, hogy Magyarországon megvalósulhat-e ez.
Vizsgálja az Európai Unió, hogy jogellenes-e Magyarország azon terve, hogy arcfelismerő technológiát alkalmaz a Pride-on részt vevők azonosítására – írja a Politico.
Az Orbán-kormány március közepén tiltotta be a Pride-ot, azzal, hogy módosították a gyülekezési törvényt, amelybe az is belekerült, hogy a rendőrség arcfelismerő kamerákkal azonosíthatja a felvonuláson részt vevőket, ami alapján akár pénzbüntetést is kiszabhatnak. A kormány a gyermekvédelemmel magyarázta mindezt.
Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője azt mondta a lapnak, jelenleg azt vizsgálják, hogy a magyar törvény megfelel-e az uniós, mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak. Ez a törvény tiltja, hogy az arcfelismerés valós időben történjen.
A jogszabály 35 millió euróig terjedő közigazgatási bírságot ír elő a jogsértések esetére, de az uniós országoknak maguknak kell kijelölniük a bírságot kiszabó hatóságot.
A Politico szerint ugyanakkor Magyarország elkerülheti a mesterségesintelligencia-törvény tilalmát, ha az arcfelismerő technológiát nem valós időben, hanem időeltolódással használják – ami már nem tiltott, igaz, még mindig „nagy kockázatúnak” minősül.
Remport Ádám, a TASZ jogásza azt mondta a lapnak, az is előfordulhat, hogy a rendőrség a köztéri kamerák felvételeit később elemzi, így nem valósul meg a valós idő, amit a jogszabály tilt. Azt is hozzátette, most látjuk a konkrét következményeit, mi történik akkor, ha felhígítanak különböző jogszabályokat – utalt arra, hogy az MI-törvényben sok a kiskapu.