Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Amerikai kutatóknak sikerül megfejteniük a Vallis Schrödinger és a Vallis Planck, vagyis két holdbéli kanyon keletkezésének titkát.
A Hold déli pólusa rendkívül izgalmas terület, a domborzata ugyanis meglehetősen vad. Az már korábban kiderült, hogy a Mount Everestnél is magasabb hegycsúcsokat találni ott, nemrég viszont arra is fény derült, hogy még a Grand Canyonnál is mélyebb kanyonok is találhatók ott. Az erről szóló tanulmány a Nature Communications hasábjain jelent meg.
A NASA holdszondája, a Lunar Reconnaissance Orbiter vizsgálata alapján kiderült, hogy a rendkívüli gyorsasággal száguldó aszteroidák percek alatt vájhattak óriási kanyokonokat a Hold felszínébe. A szerkezet két ilyen képződményt vizsgált: a Vallis Schrödingert és a Vallis Planckot. Előbbi 270 km hosszú és 2,7 km mély, utóbbi pedig még ennél is nagyobb: 280 km hosszú és majdnem 3,5 km mély.
Hozzájuk képest a Grand Canyon ugyan hosszabb a maga 446 kilométerével, a mélysége viszont csak 1,9 km.
David Kring, az amerikai Egyetemek Űrkutatási Egyesületének (Universities Space Research Association, USRA) tudósa szerint nagyjából négymilliárd évvel ezelőtt egy aszteroida vagy üstökös repült át a Hold déli pólusa felett, majd nekicsapódott a felszínnek. A számítások szerint ez nagyjából 55 ezer km/h sebességgel történhetett meg, így a két nagy kanyont kevesebb mint 10 perc alatt hozta létre az esemény.
A szakemberek úgy vélik, ez a kataklizma hozta létre a Hold déli pólusától nagyjából 600 km-re lévő Schrödinger-medencét is, ami egy 320 km-es kráter. A kutatók fotók alapján elemezték a területet, ami végül segített nekik megfejteni a két kanyon titkát is.
A medencét létrehozó becsapódás során a Hold törmeléke 3600 km/h sebességgel hullhatott vissza az égitestre.
Gareth Collins, a tanulmány társszerzője szerint a Schrödinger-medencét létrehozó becsapódás hasonló lehetett, mint ami a dinoszauruszok kipusztulását okozta. A kanyonok létrehozásához pedig nagyjából 130-szor több energia kellett, mint amennyi a világ jelenlegi összes nukleáris fegyverében összeadódik – számolt be róla az Interesting Engineering.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
