Egyszerű gépelési hiba vezetett ahhoz, hogy elképesztően veszélyesnek tűnt valamennyi műanyag fekete eszköz.
A gyermekjátékokban, az ételtartó dobozokban, az élelmiszerek – például húsok – csomagolásához használt tálcákban és a konyhai eszközökben található fekete színű műanyagok riasztó mennyiségben tartalmazhatnak mérgező égésgátló anyagokat – állították a Toxic-Free Future környezetvédelmi csoport szakemberei egy októberben megjelent tanulmányukban.
A vizsgálat alapján a mérgező anyag az elektronikus eszközök újrahasznosítása során mosódhat ki a termékekből, legalábbis erről szólt a fáma – pontosabban, az erről megjelent publikáció.
Időközben kiderült, hogy a megállapítások egy jelentős hibán alapultak.
A bakira egy kanadai vegyész figyelt fel, ami felborítja, legalábbis megbonyolítja az eredményeket – erről a National Post számolt be elsőként. Dióhéjban az volt a tanulmány alapja, hogy az Egyesült Államokban újrahasznosítanak olyan fekete elektronikai hulladékokat is, amelyekben égésgátlók is vannak – ezeket televíziók és más elektronikai készülékek burkolatában is megtalálni.
A tanulmányban vázolt eredmények alapján az emberek a fekete konyhai eszközök használatával napi akár 34 700 nanogramm dekabróm-difenil-étert (dekaDBE-t) is „elfogyaszthatnak”, ami jelentősen magasabb, mint a korábbi becslések – és rendkívül közel van a napi 42 000 nanogrammos biztonsági limithez, amit az amerikai környezetvédelmi ügynökség (EPA) meghatározott. (Ez a kalkuláció egy 60 kg-os felnőttre készült.)
Igen ám, de az EPA nem ezt az értéket határozta meg, mint biztonsági plafon: ők 7000 nanogramm/nap/kg értéket tekintenek irányadónak. Ami egy 60 kg-os embernél egy 60 x 7000 szorzás elvégzése után 420 000 nanogrammos napi limitet takar.
Magyarán: elszámolták. Nem kicsit, nagyon.
Márpedig nagyon nem mindegy, hogy milyen plafonértékhez viszonyítják a dolgot – a hibás számítás alapján a napi maximum érték 80 százaléka juthatott be a szervezetbe, míg a helyes számítás mentén kevesebb mint 10 százalék – részletezi a Gizmodo.
Bár tény, hogy ez az anyag továbbra is veszélyes, de így sokkal kevésbé ijesztő az érték. Megan Liu, a Toxic-Free munkatársa, a tanulmány társszerzője elmondta: benyújtottak egy helyesbítési kérelmet a „gépelési hiba” miatt, de az ajánlásaik változatlanok a veszélyes anyagra vonatkozóan.
A publikációban végül megjelent a javítás, de mivel nem felelt meg a minőségi kritériáknak, így végül nemhogy a tanulmányt visszavonták, de a szaklapot törölték a tudományos folyóiratok egyik legfontosabb indexéből, így ezentúl nem számít komolyan vehetőnek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.