Valahol 6 és 11 kilométer közötti mélységben húzódik meg az úgynevezett hadal zóna, ami a görög mitológiából ismert istenről, Hadészról, az alvilág uráról kapta a nevét. Talán nem annyira meglepő, hogy ezeket a területeket csak nagyon nehéz vizsgálni, tekintettel arra, hogy ilyen mélységbe már a napfény sem ér el, nem beszélve az elképesztően magas nyomásról.

A tengerbiológusoknak azonban sikerült ismét eljutniuk ebbe a mélységbe, és egy újfajta ragadozót fedetek fel, ami képes volt alkalmazkodni az extrém körülményekhez.

Az amerikai Woods Hole Oceanográfiai Intézet (WHOI), valamint a chilei Instituto Milenio de Oceanografía (IMO) azonosították az első nagy, ragadozóként ismert felemáslábú rákot, amit a hadal zónában sikerült megtalálni. A Systematics and Biodiversity című tudományos lapban közzétett publikáció szerint még soha nem találkoztak ezzel a fajjal, amit ráadásul abban a régióban fedeztek fel, amit korábban lakatlannak gondoltak.

Az állat alig 4 centiméter hosszú, és leginkább egy garnélára hasonlít. Vannak azonban olyan speciális nyúlványai, melyeket kifejezetten a zsákmány elfogására használ, amit elsősorban a nála kisebb felemáslábú rákok jelentenek az Atacama-árokban. A terület Peru–Chile-árok néven is ismert, a két ország partja mentén húzódik, és bizonyos területeken több mint 8 kilométer mély – írja a Gizmodo.

A felfedezett állat a Dulcibella camanchaca tudományos nevet kapta.

Az élőlényt még egy 2023-as küldetés során fedezték fel, amely során négy példányt hoztak fel a felszínre 7,9 km-es mélységből. Az állatokat aztán lefagyasztották, hogy aztán vizsgálatot tudjanak rajtuk végezni. Végül a DNS-vizsgálat mutatta meg, hogy egy eddig soha nem látott állatról van szó.

A szakemberek szerint egyébként a hadal zóna mostoha körülményei ellenére több tucat faj él a tengerekben ilyen mélységben. Minden egyes ilyen felfedezés segít megérteni, hogy miként fejlődtek ki, és miként alakította úgy az evolúció, hogy el tudják viselni a zord körülményeket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.