Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ausztrál kutatók az egyik Marsról származó meteoritban cirkon kristályra bukkantak, aminek tulajdonságai fontosak lehetnek a marsi élet kutatása szempontjából.
A valaha talált egyik legfurcsább meteorit vizsgálatakor cirkon kristályra bukkantak az ausztrál Curtin Egyetem tudósai. A Földön landolt objektumról nemcsak azt sikerült megállapítani, hogy a Marsról származik, hanem azt is, hogy víz lehetett a vörös bolygó felszínén. Sőt, ez a víz a vulkáni tevékenységeknek köszönhetően meleg lehetett, hasonlóan ahhoz az állapothoz, ami a feltételezések szerint az élet kialakulásához vezetett a Földön.
A tudósok úgy vélik, ez az apró meteorit többet elárul a tudomány számára a Mars első néhány százmillió évéről, mint minden más eddigi forrás. Az erről szóló publikáció a Science Advances című tudományos folyóiratban jelent meg.
A legtöbb meteorit a Naprendszerben található aszteroidaövből származik. Van azonban néhány darab, ami nem onnan, hanem a Marsról indult útnak, valószínűleg akkor, amikor egy nagyobb aszteroida csapódott a szomszédos bolygó felszínébe. Ezek között is van tizenkilenc, amelyek mindegyike Északnyugat-Afrika ugyanazon részéről származik, és amelyek nem hasonlítanak a többihez.
Miközben a legtöbb, a vörös bolygóról származó meteorit magmás mintát tartalmaz, és a Mars egy adott pontjáról származik, az NWA7034 kódjelű lelet, és a hozzá tartozó többi minta különböző helyekről származik, mielőtt egy kőzetté olvadtak volna össze. Aaron Cavosie, az egyetem tudósa az IFLScience-nek úgy nyilatkozott: ennek köszönhetően a bolygó több száz pontjáról lehet képet kapni.
Bár az NWA7034 csupán néhány éve érte el a Földet, 1,5 milliárd évvel ezelőtt olvadhatott össze egy kőzetté, a benne lévő kristályok pedig még öregebbek. A kormeghatározás alapján a tudósok úgy vélik, a benne lévő cirkon kristály 4,48-4,43 milliárd éves lehet.
A kutatók a vizsgálat után deformációs ikerlemezt találtak a meteoritban, ami akkor jöhet létre, amikor egy nagy égitest, például a dinoszauruszok kipusztulását okozónál is nagyobb objektum csapódik egy bolygóba. Mindez azt jelenti, hogy a Marsot megváltoztató becsapódás 4,5 milliárd évvel ezelőtt történhetett.
A kutatók tovább vizsgálták a kristályt, és arra jutottak, hogy fémben – vasat, alumíniumot, ittriumot és nátriumot is tartalmazó – rétegek is vannak benne, amelyek a kristály keletkezésekor alakultak ki. A tudósok megpróbáltak hasonló kőzeteket keresni a Földön, és végül találtak is: az ausztrál Olympic Dam területén, ami egy melegvizes terület, ahol ércbánya működött. Mindez azt feltételezi, hogy
4,45 milliárd évvel ezelőtt még volt melegvíz a Mars felszínén.
Az eredmény két dologra enged következtetni. Az egyik a fent említett állítás a vízzel kapcsolatban, bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy egyetlen kristály még nem tudja megmondani, mennyire volt elterjedt a víz a bolygó felszínén – csak azt, hogy volt.
A másik, hogy ezek a körülmények megfelelők lehettek az élet kialakulásához. A kutatók szerint ha a kristállyal együtt az élet is kialakult a bolygón, akkor nagyon erős sokkhatásokat kellett volna túlélnie. Ugyanakkor Cavosie szerint ha nem párolgott el egy becsapódástól az egész kéreg – vagyis új hidrotermális forrásokat hozott létre az ütközés –, akkor minden esély megvolt arra, hogy túléljen egy ilyen kataklizmát.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
