Tech HVG 2024. október. 30. 18:03

Ezer sebből vérzik a Nemzetközi Űrállomás, de néhány évig még ki kell tartania

Idén már 24 éve annak, hogy emberek dolgoznak a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, a NASA ezért összeszedte, mi mindenre kell odafigyelni, hogy még egy darabig működni tudjon.

November 2-án már 24 éve lesz annak, hogy folyamatos az emberi jelenlét a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). A elmúlt bő két és fél évtizedben rengeteg űrhajós fordult meg a fedélzetén, és nagyon sok munkaórában végeztek ott kutatást a tudósok. Az eltelt idő azonban azt is jelenti, hogy az ISS már nem mai darab, így egyre több gondja-baja van. A tervek szerint 2030-ban nyugdíjaznák: a Földre zuhanna az űrállomás.

Bár az ISS-en jelenleg biztonságban vannak az űrhajósok, a szerkezet működésében bőven vannak problémák. A NASA legfrissebb jelentésében összefoglalta, melyek azok a problémák, amelyekre mindenképpen oda kell figyelni, hogy a Nemzetközi Űrállomást minél tovább lehessen használni.

Nem megsemmisíteni, hanem megmenteni kéne a Nemzetközi Űrállomást – érvel két volt űrügynökségi vezető

Az Európai Űrügynökség és a NASA korábbi vezetői közösen vetették fel, hogy az elpusztítás helyett lenne egy jobb megoldás is a Nemzetközi Űrállomás jövője szempontjából. Ez ráadásul szavaik szerint nem igényelne extra erőforrást.

Ezek szerint a szervizmodul egyik átjárójának repedései és folyamatos szivárgása is komoly biztonsági kockázatot jelent. A NASA és az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz jelenleg is együtt dolgozik azon, hogy kivizsgálják a problémát – lévén, hogy a szivárgás az orosz szervizmodult érinti –, rossz hír ugyanakkor, hogy az amerikai szervezet szerint 2024 áprilisában az eddigi legmagasabb szintre emelkedett a szivárgás mértéke.

A probléma azóta sem oldódott meg, így az oroszok a szervizmodul bezárását fontolgatják. Hogy mikor kellene kritikusnak nyilvánítani a helyzetet, abban viszont nem tudtak megegyezni a NASA és a Roszkoszmosz szakemberei.

A NASA jelentése eközben megjegyzi: nem minden szivárgás ered abból, hogy az ISS egyre öregebb. Néhány évvel ezelőtt az egyik orosz kapszulát eltalálta egy mikrometeorit – vagy egy miniatűr űrszemét –, ami lyukat ütött az egységen.

Az amerikai szervezet ez utóbbi esettel kapcsolatban vállalt némi kockázatot. Az ISS-re ugyanis nem került fel plusz védőburkolat, ami segítene megakadályozni a hasonló baleseteket – vagy legalábbis tompítani az általuk okozott kár mértékét. Ehelyett az űrszemét követésének kapacitását igyekszik növelni, hogy minél pontosabban lehessen tudni, melyik merre jár, és milyen veszélyt jelent az az űrállomásra nézve.

Megmutatta a SpaceX az űrhajót, ami megsemmisíti a Nemzetközi Űrállomást

A tervek szerint 2030-ban a Földbe csapódik majd a Nemzetközi Űrállomás, amiben a SpaceX erre a célra kifejlesztett űrhajójának is nagy szerepe lesz.

Ami némiképp aggasztó, az az, hogy a NASA saját bevallása szerint nem biztos, hogy azonnal le tudna reagálni egy olyan veszélyhelyzetet, amely során az űrhajósokat ki kell menteni az ISS-ről. Ennek oka a szervezet szerint a pénzben keresendő: túlságosan magasak a költségek, miközben az amerikai kormányzat folyamatosan megvágja a NASA büdzséjét.

Szintén veszélyezteti a Nemzetközi Űrállomás működtetését, hogy az orosz-ukrán háború miatt az orosz fél egyre inkább kihátrál ebből a közös projektből. Elméletileg korábban megegyeztek a felek arról, hogy 2030-ig működtetik az űrállomást, ám ez bármikor megváltozhat.

Márpedig az ISS működtetése még néhány évig kulcsfontosságú lesz, ugyanis a magáncégek által fejlesztett űrállomások egy darabig még biztosan nem tudnak majd eljutni a világűrbe.

Ami biztos, hogy a Nemzetközi Űrállomás folyamatos szervizelést igényel. Az IFLScience szerint az ellátási lánc nehézségei valószínűleg csak fokozódnak, ha 2030 után még sokáig fenn kell tartani a működését.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Gazdaság Fülöp István 2024. december. 27. 12:00

Egy friss tanulmány példákkal bizonyítja, hogy terel, elhallgat és valótlanságokat állít a kormányzat és az akkugyárak is a kockázatokról

„Iparbiztonsági kockázatok a magyar akkumulátorgyártásban és az ezzel kapcsolatos kommunikáció” címmel átfogó elemzést tett közzé Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, amelyben a magyar akkumulátoriparral kapcsolatban rámutat az iparbiztonsági kihívásokra, a lakossági tájékoztatás hiányosságaira és a civilek elhallgattatására is.