Tech HVG 2024. október. 13. 16:03

Boldogsághormont termel az agy, ha megfelelő dolog kerül a gyomorba

Német kutatók muslicák vizsgálatakor fedeztek fel egy olyan mechanizmust, ami azt mutatja, hogy az agy szerotonint termel, ha megfelelő minőségű táplálékot fogyaszt az állat. Hasonló módon működhet az emberi szervezet is is.

Egészség 2024
Friss cikkek a témában

A Bonni Egyetem kutatói muslicák lárváit vizsgálva fedezték fel, hogy a táplálék elfogyasztása hogyan kapcsolódik a jó közérzetet okozó szerotonin hormon felszabadulásához az agyban. Ennek köszönhetően könnyebb lesz megérteni, hogy az állatok mit és miért esznek, ennél azonban jóval nagyobb hatása is lehet a tanulmánynak: ha az emberekre is érvényes ugyanez vagy legalább hasonló mechanizmus, az segíthet megérteni saját étel- és italfogyasztási szokásainkat – írja a Science Alert.

A kutatók alaposan feltérképezték a muslicák bélrendszerének ideghálózatát, eredményeik pedig új megvilágításba helyezik, mit is jelent a nyelés az állatnak. A szakemberek ezt a viselkedést úgy írták le, mint a leginkább szembetűnő döntést, amit az állatnak meg kell hoznia.

Egészség 2024
A HVG-ben kiemelten fontosnak tartjuk az egészséges életmódot, a betegségek megelőzését. Ezért tenni is akarunk, így a szerkesztőségünk a korábbinál részletesebben foglalkozik a témával, legyen szó életmódról, munkahelyi egészségprogramokról, az innováció szerepéről a gyógyításban, illetve kiemelten az egészségügyi szolgáltatói szektorról.
Keresse cikkeinket a hvg.hu és a hvg360 kínálatában. November közepén print melléklettel jelentkezünk, készülünk a HVG Health Excellence 2024 rendezvényre és a betegközpontúságot díjazó HVG&Betegbarát pályázatra.
Kövesd a #egészség 2024 címkét!

Michael Pankratz idegkutató, az egyetem munkatársa szerint a vizsgálat célja az volt, hogy jobban megértsék, miként kommunikál az állat emésztőrendszere az aggyal. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, először meg kellett érteni, mely neuronok vesznek részt ebben a folyamatban. Ehhez elsőként egy lárvát kellett nagyon vékony szeletekre felvágni, hogy aztán a mikroszkópok segítségével végig tudják követni a neuronok útját, valamint a köztük lévő kapcsolatokat.

Az elkészített fotókból egy háromdimenziós modellt állítottak össze, ami felfedett egy olyan biológiai mechanizmust – ez a nyúlási receptor –, ami például a nyelőcsőben megy végbe. A receptor hat specifikus neuronhoz kapcsolódik a lárva agyában, amelyek információt kapnak a nyelési tevékenységről, és – ami a legfontosabb – arról, hogy mit eszik az állat. Ha megfelelő ételt fogyaszt, az agy megjutalmazza a szervezetet.

Minden negyedik magyar kövér. Sok az ételallergiás. Hogyan segíthet a mesterséges intelligencia?

Az élelmiszergyártók új ízeket és ételeket fejlesztenek ki vele. Ez csak az egyik előnye a mesterséges intelligenciának (MI), melytől ugyanakkor azt is várják a szakértők, hogy demokratizálja az egészséges táplálkozáshoz való hozzáférést.

Andreas Schoofs, a Current Biology című tudományos lapban megjelent publikáció társszerzője szerint a neuronok nemcsak azt képesek felismerni, hogy egy lenyelt dolog étel-e, hanem azt is, hogy milyen minőségű. Az agy ennek fényében csak akkor termel szerotonint, amikor az állat minőségi táplálékot fogyaszt, amivel ráveszi az állatot, hogy tovább egyen.

A muslicának nagyjából 200 ezer neuronja van, míg az emberi agy nagyjából 100 milliárddal rendelkezik. Az állat több ezer idegsejtjének összetettsége miatt azonban olyan, mintha ezek az emberi test kicsinyített másaként működnének. Ennek köszönhetően megismerhető az az alapvető mozgatórugó, ami minden állatnál nagyjából ugyanaz lehet.

A kutatók most azt szeretnék kideríteni, hogy ugyanez az útvonal más állatokban, vagy az emberben is jelen van-e. Ez valószínűleg évekig eltart majd, de ha sikerül megtalálni a választ, az komoly segítség lehet a táplálkozástudomány és az ember egészsége szempontjából.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

hvg360 Tiszai Balázs 2024. december. 09. 09:30

Itthon is bevezettek volna januárban egy modern, környezetkímélő üzemanyagot, de az utolsó pillanatban valaki elkaszálta

Európa-szerte egyre nagyobb az érdeklődés a HVO100 típusú biodízelfajta iránt, mely a hagyományos dízelhez képest már nem 60, hanem 90 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást ígér. A szállítmányozásban dolgozó magyar sofőrök is ismerik, és igénylik is, hogy a hazai kutakon kapható legyen, mert egyes nagy, nemzetközi megbízók már kikötik, hogy csak ilyen anyaggal hajtott kamionokkal hajlandók az árujukat szállíttatni. Sokáig úgy volt, hogy 2025-től itthon is kapható lesz, <strong>a jövő évi adócsomagban</strong> <strong>benn is voltak</strong> a törvénymódosítók, de mire a parlament elé kerültek, kiszedték azokat a csomagból.