Tech HVG 2024. szeptember. 19. 20:03

Rájöttek az orvosok, hogy ahogy a szemetest, úgy az agyat is üríteni kell, főleg idősebb korban

Ahogy a háztartási szemetesünkben, úgy az agyunkban is felhalmozódnak hulladékok, amelyek fogékonyabbá tesznek a neurológiai betegségekre, elsősorban az idősebbeknél. Egy új kutatási eredmény szerint viszont lehetséges az életkorral összefüggő hatások visszafordítása és az agy hulladéktisztítási folyamatának visszaállítása.

Az agyban folyamatosan felhalmozódnak haszontalan salakanyagok, mérgező fehérjék, amelyek fiatalkorban szépen ki is ürülnek. Az idő múlásával viszont ez a tisztítási folyamat lelassul, és a felhalmozódott káros anyagok fogékonnyá tesznek olyan neurológiai betegségekre, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór. Amerikai kutatók felfedezése szerint viszont az agy időskori hulladéktisztítási folyamata is javítható, sőt akár a fiatalkori szintre is visszaállítható.

A Rochesteri Egyetem szakemberei egereken kísérleteztek, és arra a következtetésre jutottak, hogy a nyaki nyirokerek működésének helyreállítása hozzájárulhat a salakanyagok gyorsabb eltávolításához az agyból még idős korban is. Fejlett képalkotó és részecskekövetési technikákat alkalmazva figyelték meg a koponya-gerincvelői folyadékban (CSF) lévő fehérjehulladék szállításának mikéntjét, emellett monitorozták a nyaki nyirokerek ritmikus lüktetését is, ami elősegíti a hulladékanyag agyból való kilökődését.

„A szív- és érrendszerrel ellentétben, amelynek egyetlen nagy pumpája van, a szív, a nyirokrendszerben lévő folyadékot apró pumpák hálózata szállítja. Ezeknek a bonyolult mikropumpáknak, amelyeket nyirokcsomóknak neveznek, szelepeik vannak, amelyek megakadályozzák az ellenirányú áramlást, és egymás után összekapcsolódnak, hogy nyirokereket hozzanak létre” – magyarázzák a kutatók.

A vizsgálat kiderítette, hogy ahogy öregedtek az egerek, a nyirokerek összehúzódásainak gyakorisága csökkent, és a billentyűk működése megszűnt. Emiatt az idősebb egerek agyából 63 százalékkal lassabban ürültek a mérgező anyagok, mint a fiatalabb állatokéból. A kutatók ezután megpróbálták újraéleszteni a nyirokcsomókat, és ez egy hormonszerű vegyülettel, a prosztaglandin F2α nevű gyógyszerrel sikerült is nekik. (Ezt a gyógyszert egyébként gyakran használják a szülések megindítására.) Kiderült, hogy e vegyület hatására a nyaki nyirokerek összehúzódásának gyakorisága és a hulladékanyag kiáramlási sebessége is megnőtt, visszatért a fiatalabb rágcsálók hatékonysági szintjére.

A kutatók szerint ez a megközelítés, esetleg más beavatkozásokkal kombinálva, akár az említett neurológiai betegségek jövőbeni terápiáinak is az alapja lehet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Itthon Martini Noémi 2024. december. 28. 10:00

„Nincs még egy ország, ahol különbséget tesznek menekült és menekült között” – hogyan élnek az állami támogatástól elesett kárpátaljai menekültek?

Augusztus vége óta nem jár állami lakhatási támogatás több ezer kárpátaljai menekültnek. Vannak, akik alkalmi munkából ki tudják termelni a lakbért, másoknak a Máltai Szeretetszolgálat továbbra is finanszírozza a lakhatást, de rengetegen tűnnek el nyomtalanul a rendszerből, és olyanokról is hallani, akik arra kényszerültek, hogy visszatérjenek Kárpátaljára. Az utóbbi négy hónapban több érintett családdal és szállásadóval maradtunk kapcsolatban, hogy megtudjuk, hogyan élnek túl. Három helyszín, három különböző sors.