Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Japán kutatók szerint a Naprendszer legnagyobb holdjának, a Ganymedesnek a dőlésszöge akkor változott meg, amikor a kataklizmikus esemény megtörtént.
Nagyjából négymilliárd évvel ezelőtt egy kataklizmikus esemény formálta át a Naprendszer legnagyobb holdját. A Jupiter egyik holdjának, a Ganymedesnek egy hatalmas aszteroida ütközött neki, ami hússzor nagyobb volt, mint ami a dinoszauruszok kihalását okozta a Földön. A japán Kobe Egyetem kutatóinak a Scientific Reportsban megjelent tanulmánya szerint az ütközésnek olyan nagy volt az ereje, hogy elmozdította a hold tengelyét.
A Jupiter Ganymedes nevű holdja régóta a kutatók egyik kedvenc kutatási területe. Nem véletlenül: az égitestnek saját mágneses tere van, folyékony víz van a belsejében, méretre pedig nagyobb, mint a Merkúr. A keringése és forgása miatt az egyik oldala mindig a Jupiter felé néz, míg a másik oldala állandóan rejtve marad. Emellett a felszínén jellegzetes tektonikus barázdák láthatóak.
Ezeket a barázdákat egy hatalmas becsapódás hozhatta létre, még akkor, mikor az égitest egészen fiatal volt. A barázdák alkotta koncentrikus gyűrűk némelyike 7800 km-en terül el a bolygó felszínén.
A szakemberek azt már régóta sejtették, hogy a barázdákat egy aszteroida okozhatta 4 milliárd évvel ezelőtt, de azt nem tudták megmondani, hogy a becsapódásnak mekkora lehetett az ereje, és milyen hatással volt az égitestre.
A szakemberek a Voyager szondák 1979-es, valamint a Gallilei-űrszonda 1995 és 2003 között rögzített adatait vizsgálták meg. Hirata Naojuki, az egyetem tudósa és a tanulmány vezető szerzője az esemény holdra gyakorolt hatását egy hasonló eseménnyel hasonlította össze, ami a Plutoval történt.
A New Horizons nevű amerikai űrszonda korábban megfigyelte, hogy egy hatalmas ütközés miatt a Pluto forgástengelye megbillent. E párhuzamok alapján Hirata számítógéppel modellezte, milyen lehetett a Jupiter holdjának kataklizmája.
A számítások szerint az aszteroida átmérője 300 km volt, vagyis hússzor nagyobb a dinoszauruszokat kipusztító aszteroidánál. Az általa létrehozott kráter 1400-1600 km széles lehetett. Emellett az ütközés helye a hold túlsó oldalán egybeesett az eltolódás mértékével, ami erős bizonyítékot jelent a két esemény közötti szoros kapcsolatra.
Az Európai Űrügynökség Juice nevű űrszondája segíthet majd pontosabb képet kapni a Jupiter holdjairól, így a Ganymedes múltjáról is. A szerezet 2034-re érheti el a célját, majd hat hónapon át tartó mérések és vizsgálatok után lehet meg az eredmény.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
