Az antibiotikum-rezisztencia globális egészségügyi hatása miatt egyre fontosabbá válik az újfajta hatóanyagok kifejlesztésére, amelyek képesek lehetnek elpusztítani a súlyos betegségeket okozó, vagy életveszélyes kórokozókat. A kutatás azonban nemcsak a laboratóriumokban zajlik.

Míg a jelenlegi antibiotikumok 70 százaléka talajban élő aktinobaktériumokból származik, a Föld környezetének túlnyomó részén nem eddig nem kerestek ilyen alapanyagokat. A Helsinki Egyetem tudósai ezért úgy döntöttek, hogy a Jeges-tengeren kutakodnak az új molekulák után – írja az Interesting Engineering.

Päivi Tammela és csapata azonban nem a hagyományos értelemben vett antibiotikumok után kutattak, vagyis nem olyan organizmusokat kerestek, amelyek elpusztíthatják a kórokozókat. Ehelyett olyan vegyületeket vizsgáltak, amelyek csökkenthetik a baktérium okozta betegség mértékét, valamint a mikroorganizmus virulenciáját. A szakember szerint azért ez volt a fókuszban, mert a vélekedés szerint az ilyen antibiotikumok hatására kevésbé válhatnak rezisztenssé a kórokozók.

Több hónapon át tartó keresés és kísérletezgetés után végül sikerült áttörést elérni: olyan természetes vegyületre bukkantak, amely képes gátolni egy veszélyes E. coli baktériumtörzs virulenciáját. A kórokozó súlyos hasmenést okozhat, főleg a 5 évesnél fiatalabb gyermekeknél, akikre ezért kifejezetten veszélyes, hiszen kiszáradhatnak. A bélnyálkahártyához tapadva káros méreganyagokat juttat be a gazdasejtekbe, megzavarva azok normális sejtműködését, ami végül megbetegedéshez vezet.

A Frontiers in Microbiology című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a vegyületeket négy aktinobaktériumfajból vonták ki, amelyeket egy norvég kutatóexpedíció során gyűjtöttek össze a Jeges-tengeren 2020-ban.

A vizsgálat során összesen két, korábban ismeretlen vegyületet sikerült azonosítani. Mindkettő erős antivirulens vagy antibakteriális hatással rendelkezett. Az egyik vegyületet egy eddig nem ismert Rhodococcus törzsből izolálták, amelyet T091-5-nek neveztek, míg a másikat egy azonosítatlan Kocuria törzsből, amelyet T160-2-vel jelöltek. A kettő közül az előbbi tűnik ígéretesebbnek.

A szakember szerint ezek egyelőre csak az elsődleges vizsgálat eredményei, így még sokat kell tanulmányozni a molekulát, hogy kiderüljön, milyen hatása lenne a gyakorlati alkalmazásának.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.