Izraeli kutatók a sejtek egyik alkotóelemével kapcsolatban olyan új funkciót fedeztek fel, ami korábban nem volt ismert a tudomány számára.
Újabb ijesztő tény derült ki a lassan mindenütt jelenlévő műanyagokról, ezek közül is az egészen parányi mikro- és nanoműanyagokról. Beleszólnak abba, hogyan hasznosulnak a szervezetben az antibiotikumok.
Már az orvosok is lemondtak a Nemzet Sportolójáról. A helyzet javult, az viszont továbbra is aggasztó, hogy még mindig van víz a tüdejében.
A szemcseppek gyógyszert juttatnak a szembe, azonban a használatuk kissé macerás, és a cseppek pontos célba juttatása sem egyszerű. Kanadai kutatók innovatív megoldása egy kontaktlencsére hárítaná a gyógyszeradagolás folyamatát.
A kutatók szerint érdemes lenne a tengerek mélyét alaposabban átnézni olyan anyagok után, amik segíthetnek legyőzni az antibiotikum-rezisztens baktériumokat. Ott ugyanis még nem nagyon keresgélt senki.
A tuberkulózis gyógyítható, ha a beteg az előírásnak megfelelően szedi a gyógyszereket. Ez azonban sokszor nincs így, amit eddig körülményes volt ellenőrizni. Hamarosan egyszerűsödhet a folyamat.
Fontos felfedezéseket tettek a <strong>Szegedi Biológiai Kutatóközpont</strong> munkatársai a globális és egyre súlyosbodó probléma, az antibiotikumokkal szemben ellenállóvá váló baktériumok legyőzése terén.
A baktériumok brutális túlélőgépezetek, esélyeiket pedig csak javítja a túlzott vagy helytelen antibiotikum-használat. Jelenleg az egyik legfenyegetőbb probléma, hogy azokra a gyógyszeres terápiákra, amelyek eddig használtak, ellenállókká válnak a baktériumok. Ha nem rukkolunk elő sürgősen valami megoldással, könnyen a penicillin feltalálása előtti időkben találhatjuk magunkat, vagyis egy banális betegségbe is belehalhatunk. Pál Csaba biológus szerint azonban vannak reménykeltő kutatási eredmények.
Betegbiztonsági kockázattal ugyan nem jár, de az NNGYK szerint „a gyógyszer külleme megingathatja a betegnek az előírt terápiába vetett bizalmát”.
Az E. coli nevű bélbaktérium egyfajta indikátornak tekinthető: közegészségügyi értelemben bizonyos fajtáinak jelenléte egyet jelent a szennyezett konyhákkal és az ételmérgezéssel. A fejlett országokban a megfelelő higiénés viszonyok mellett egyre ritkább a kólibacilus okozta fertőzés, noha az 1960-as, 1970-es években még számos hasmenéses járványt okozott.
Amerikai kutatók olyan generatív mesterséges intelligencia modellt terveztek, amelyik képes új antibiotikumokat tervezni, olyanokat is, amelyekkel szemben védtelennek az antibiotikumoknak eddig ellenálló kórokozók.
Érdemes különösen körültekintőnek lenni, ha hasmenése van egy kutyának – az ürüléke ugyanis olyan szuperbaktériumokat is tartalmazhat, melyek az emberre rendkívül veszélyesek.