A tuberkulózis gyógyítható, ha a beteg az előírásnak megfelelően szedi a gyógyszereket. Ez azonban sokszor nincs így, amit eddig körülményes volt ellenőrizni. Hamarosan egyszerűsödhet a folyamat.
A TBC vagy gümőkór egy nagyon súlyos fertőző betegség, ami miatt évente 1,3 millió ember hal meg világszerte. Ennek azonban nem kellene így lennie, a betegség ugyanis – ha nem rezisztens kórokozó okozza – gyógyszerekkel gyógyítható. A brit Surrey Egyetem tudósai szerint azonban a betegek mintegy 50 százaléka nem tartja be az előírt, hosszan tartó (6-12 hónap) antibiotikum-kezelést.
Ezekben az esetekben a beteg kezelésének figyelemmel kísérése döntő fontosságú, mivel a kezelési tervtől való bármilyen eltérés gátolhatja annak hatékonyságát, és gyógyszerrezisztens kórokozó kialakulásához vezethet. Hogy szedi-e a beteg az antibiotikumot, azt a vérvizsgálat megmutatja, a holland Groningeni Egyetem kutatói azonban egy ennél is egyszerűbb ellenőrzési módot fejlesztettek ki.
A szakemberek arra vállalkoztak, hogy megnézzék, az ujj izzadásából meg lehet-e határozni, jelen van-e a szervezetben a gyógyszer. A vizsgálatukat Melanie Bailey, a Surrey Egyetem tudósa és csapata által elvégzett vizsgálatok előzték meg. A kutatók vér-, nyál- és verejtékmintákat gyűjtött a kórházakban a koronavírus-járvány idején. Míg előbbi kettő mindig problémás volt, utóbbinál nem volt kényelmesebb mintavételi mód – írja az Interesting Engineering.
A holland tudósok ebből kiindulva tíz TBC-s betegtől vettek mintát, hogy megnézzék, mi olvasható ki az izzadtságukból. A csapat arra kérte a betegeket, mossanak alaposan kezet, vegyenek fel egy kesztyűt, hogy izzadni kezdjen az ujjuk, majd nyomják azt rá egy papírra. Onno Akkerman, a csapat vezetője szerint 96 százalékos pontossággal sikerült kimutatni az antibiotikum jelenlétét, míg 77 százalékos pontossággal a többi gyógyszer bevételével keletkező metabolitot.
A vizsgálat azt mutatta, a legjobb idő a gyógyszerjelenlét kimutatására a beszedésétől számított 1-6 óra. Az erről szóló tanulmány az International Journal of Antimicrobial Agents című tudományos lapban jelent meg.
Katie Longman, a tanulmány társszerzője szerint amellett, hogy a mintavétel jóval kényelmesebb, mint a vérvétel, nem is igényel olyan szakértelmet, mint az utóbbi eljárás. Nem mellesleg sokkal kevésbé veszélyes, így ugyanis kisebb a fertőződés kockázata – ráadásul a szállítása és a tárolása sem olyan költséges.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.