Tech HVG 2024. július. 06. 16:03

Rájöttek, idővel miért csökken a tüdőrák kockázata

Amerikai kutatók szerint az idősebb emberek tüdeje már kevésbé alkalmas arra, hogy daganatos sejtek szaporodjanak el benne, de más oka is lehet annak, hogy 75 éves kor felett csökken a betegség kialakulásának kockázata.

Két, egereken végzett vizsgálat során arra jutottak, meglepő előnyben vannak a 75 évnél idősebbek: meredeken csökken körükben a tüdőrák kialakulásának esélye. A bioRxiv preprint szerveren megjelent tanulmányokban a kutatók olyan specifikus génekről írnak, amelyek hozzájárulhatnak a kockázat csökkenéséhez, és meglepő kapcsolatot tárnak fel köztük és a vasanyagcsere között – számolt be a Nature.

A mostani megállapítások azért is meglepők, mert általánosságban a rák kialakulásának kockázata az idő előrehaladtával folyamatosan nő.

A rákot DNS-mutációk okozzák, amelyek idővel felhalmozódnak. Minél idősebb valaki, annál több ilyen mutáció gyűlhet fel, amelyek szükségesek a rákos sejtek kontrollálhatatlan szaporodásához. Azok az immunreakciók, amelyek egykor képesek voltak kordában tartani a daganatot, az életkor előrehaladtával egyre gyengébbé válnak. A legtöbb rákdiagnózisra 60–70 éves kor környékén van a legnagyobb esély.

Emily Shuldiner, a kaliforniai Stanford Egyetem tudósa csapatával együtt olyan egereket tanulmányozott, amelyekben egy ismert genetikai kapcsolóval szabályozható ráktípus volt jelen. A mutációt a fiatal és az idős egerek tüdejében is bekapcsolták, és azt tapasztalták, hogy előbbiekben nagyobbak és gyakoribbak a daganatok, mint az utóbbiakban.

A kutatók emellett a CRISPR-Cas9 genetikai ollót is alkalmazták, hogy felmérjék, több mint kéttucat, a tumornövekedést gátló gén inaktivitása milyen hatással van a daganatokra. Az átlagot nézve a legtöbb ilyen gén inaktivitása megnövelte a tumornövekedés ütemét az egerekben, de az idősebbekben kevesebb és kisebb tumorok alakultak ki. Ez arra utal, hogy egy másik folyamat az idősebb egereknél segíthet a rák elnyomásában.

Egy másik vizsgálatot a Memorial Sloan Kettering Rákutató Központ tudósai végeztek el. Xueqian Zhuang és munkatársai azt találták, hogy az öregedés növeli a NUPR1 nevű fehérje termelődését, ami az egerek és az emberek tüdősejtjeiben is befolyásolja a vasanyagcserét. A sejtek ezután úgy viselkedtek, mintha vashiányosak lennének, ami korlátozta a gyors növekedési képességüket. Ez azért fontos, mert a gyors növekedés a rák egyik jellemzője.

A kutatók szintén a genetikai ollót használva inaktiválták a Nupr1 gént az idősebb egerekben. Ennek következtében megemelkedett a tüdősejtek vasszintje, ami miatt ismét hajlamosabbá váltak arra, hogy kialakuljon bennük a daganat. A tanulmány szerzői azt is megállapították, hogy a 80 év felettiek tüdőszövetében több NUPR1 van, mint az 55 év alattiakéban, ami arra utal, hogy a mechanizmus hasonlóan működhet az egereknél is.

Van tetoválása? Kiderült egy elég rossz dolog róla

Svéd kutatók arra voltak kíváncsiak, milyen hatással lehet az egészségre az, hogy a tetoválás tintája a nyirokcsomóban gyűlik össze.

Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a kor előrehaladtával a sejtek kevésbé válnak alkalmassá arra, hogy rákos sejtként szaporodjanak el. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az egereken végzett kísérletek eredménye még nem jelenti azt, hogy az embereknél is feltétlenül minden ugyanígy működik. Az is lehet, hogy a 80 év felettieknél is ugyanolyan arányú lehet a daganatos megbetegedések aránya, de vagy nem diagnosztizálják, vagy egyszerűen kevésbé foglalkoznak vele a betegek. Ugyanakkor a boncolási adatok azt mutatják, hogy a tüdőrák előfordulási aránya valóban csökken az időseknél.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.