Tech HVG 2024. június. 24. 20:03

Sosem látott részletességű sejtatlasz készült a gerincvelőről, rengeteg embernek segíthet

Eddig nem ismert, a gerincvelő-sérülések után sejtszinten keletkező összetett molekuláris folyamatokat sikerült feltérképezniük a kutatóknak, reményt adva akár sikeres génterápiák kifejlesztésére.

A gerincvelő-sérülések (SCI, spinal cord injuries) igencsak feladják a leckét az orvosoknak, az ilyen problémákat szinte lehetetlen gyógyítani. Az emberi gerincvelő ugyanis a tudomány által ismert egyik legösszetettebb biológiai rendszer: különböző típusú sejtek mechanikai, kémiai és elektromos elrendezése, amelyek harmonikusan működnek együtt számos neurológiai funkció létrehozásában és szabályozásában. Ez a sejtkomplexitás felelős többek között a gerincvelő sérülése által okozott bénulás hatékony kezelésének nehézségeiért.

Éppen ezért mondható igazi mérföldkőnek svájci kutatók eredménye. Sikerült megalkotniuk egerek gerincvelő-sérülésének négydimenziós modelljét, ami képes megmutatni, hogy miként reagál a gerincvelő közel félmillió sejtje az eltérő súlyosságú sérülésekre. A sejtatlasz nevű modell segíthet a kutatóknak megválaszolni az eddig megoldatlan kérdéseket, és új kezelési módszereket kidolgozni a gerincvelő-sérülésben szenvedők számára.

A kutatók két innovatív technológiát is bevetettek a rágcsálómodellek gerincvelő-sérüléseit mutató, első átfogó sejttérkép elkészítéséhez. Az egysejtű szekvenálás az egyes sejtek genetikai felépítését vizsgálta. Ez a módszer nem új, viszont a közelmúltban elért fejlemények tették lehetővé a felskálázást, amelynek köszönhetően részletes áttekintést lehet több millió gerincvelősejtről. A térbeli transzkriptomika egy élvonalbeli technológia, amely megmutatja, hol történnek a sejttevékenységek. Ez kiterjesztette a térképet a teljes gerincvelőre, megőrizve a térbeli összefüggéseket és a különböző sejttípusok közötti kapcsolatokat.

Az így szerzett adatmennyiség olyan hatalmas volt, hogy új gépi tanulási technikákat kellett kifejleszteni a feldolgozásukhoz. Ez a számítási megközelítés arra használja fel a mesterséges intelligenciát, hogy ne csak az egyes sejtek azonnali genetikai válaszait ábrázolja, hanem ezeket a válaszokat a gerincvelő fizikai és időbeli síkján is elhelyezze.

Járni is alig tudott már, de most 6 km-t is képes sétálni a parkinsonos beteg, aki egy gerincimplantátumot kapott

A világon elsőként kapott olyan gerincimplantátumot a Parkinson-kórban szenvedő Marc Gauthier, azzal a céllal, hogy helyreálljon a járása. A jelek szerint nagyon jól működik a rendszer, nemhogy újra képes járni, de nagyobb távokat is gond nélkül megtesz.

Ez a részletes térkép nemcsak azt mutatja meg, hogy mely sejtek érintettek, hanem azt is, hogy miként lépnek kapcsolatba egymással, és hogyan változnak a sérülés és a felépülési folyamat során. Ez a tudás döntő fontosságú lehet olyan kezelések kifejlesztéséhez, amelyek specifikusak az adott sejtekhez és egyedi követelményekhez a különböző sérülések helyreállításánál. Ezzel megnyílhat az út a hatékonyabb és személyre szabott terápiák felé.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

hvg360 Tornyos Kata 2024. december. 23. 10:54

Lehet, hogy már nem a magyarok a finnek kedvencei, de azért még mindig nagyon várnak minket – mi igaz a finn sztereotípiákból?

Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?