Egészen lenyűgöző, mi mindenre képes ma már a mesterséges intelligencia (MI), de legalább ennyire figyelemre méltó, hogy mire nem. A divatos technológiát elemzőt Gramener cég kutatói arra voltak kíváncsi, miként hajt végre a gép egy nagyon egyszerű feladatot: milyen számokat ad ki, amikor arra kérik, mondjuk véletlenszerűen egyet. Az eredmény azt mutatja, ezen a téren ugyanúgy viselkedik az MI, mint az ember: kiszámíthatóan rosszul.

Hogy ez mit is jelent pontosan, arra a TechCrunch ad magyarázatot. A lap szerint egy régóta ismert probléma, hogy az ember túlgondolja és félreérti a véletlenszerűség fogalmát.vHa valakit arra kérnek, hogy mondja meg, egy 100-szor feldobott érménél hányszor lesz az eredmény fej vagy írás, és ezek milyen módon követik egymást, akkor a jóslatnak és a tényleges eredménynek kevésbé lesz köze egymáshoz. A valóságban ugyanis 6–7 alkalommal is lehet egymás után fej vagy írás, míg az ember jóslatában ilyen szinte sosincs.

Hasonló a helyzet, amikor 0 és 100 között kell véletlenszerűen számot mondani. Az emberek szinte sosem választják az 1-et vagy a 100-at, és az ötnek a többszörösét is kerülik, csakúgy, mint az ismétlődő számjegyeket – 33, 66, 99 – tartalmazó számokat. Ezek az ember számára nem tűnnek véletlen választásnak, ugyanis valamilyen jellemzőjük van: kicsik, nagyok, jellegzetesek. Éppen ezért a legtöbb esetben valamilyen 7-re végződő számot választanak az emberek, többnyire az intervallum közepéről.

A Gramener szakemberei ugyanezt kérték a mesterséges intelligenciától: mondjon egy számot 0 és 100 között. A tesztbe több nagy nyelvi modellt is bevontak.

Az OpenAI GPT-3 Turbója a 47-et favorizálta – ez elmozdulás a korábbi 42-ről –, az Anthropic Claude 3 Haikuja szintén a 42-t preferálta a választásnál, míg a Google Geminije a legtöbbször 72-t adott válaszként.

Mindhárom modellnél megfigyelhető volt ugyanaz a torzítás, ami az embernél is. A Claude például sosem ment 87 fölé, és alig ment 27 alá. Az azonos számjegyű számokat mindegyik kerülte, kerek számot alig választottak, és a Gemini is csak egyszer volt olyan bátor, hogy a 0-át választotta.

Gramener

A Gramener kísérlete arra világít rá, hogy valójában a mesterséges intelligencia sosem választ véletlenszerűen számot, már csak azért sem, mert nem tudja, mit jelent a szó. Ehelyett ugyanúgy működik, mint bármelyik másik feladatnál: egy hatalmas adatkészletből betanulja, hogy milyen számot szoktak a leggyakrabban mondani, és azt adja vissza eredményként. Minél gyakrabban kérnek ilyesmit tőle, annál gyakrabban fogja a fenti számokat választani – vagy épp nem választani.

A címbéli felvetés bizonyos szempontból téves, hiszen maga a mesterséges intelligencia nem tud gondolkodni. A válaszaival az embert akarja utánozni, ezért pontosan azt teszi, amit a legnagyobb eséllyel tenne egy ember is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.