Akár néhány órával a vírus DNS-ének szekvenálása után meg lehet kezdeni az mRNS-alapú vakcina fejlesztését, szemben a korábbi oltóanyagokkal, melyeknél hónapokba telt, mire érdemi előrelépés történt.
Egy mRNS-alapú vakcinát fejlesztenek a H5N1-es madárinfluenza-vírus ellen, mely a nevével ellentétben nem csak a szárnyasokat érinti: átterjed ugyanis a szarvasmarhákra is, sőt, az Egyesült Államokban már legalább két ember megfertőződött vele.
A kísérleti készítmény ugyanazon elv szerint készül, mint a koronavírus-elleni mRNS-vakcinák is. A kutatók kiemelik: ezek a típusú oltások gyorsabban kifejleszthetők, és gyorsabban tudnak megcélozni egy adott vírustörzset, mint a hagyományos oltóanyagok.
Scott Hensley, a Pennsylvaniai Egyetem orvostudományi karának vezető kutatója megjegyzi: míg 2009-ben, a H1N1-járvány idején nehéz volt vakcinákat gyártani, így csak a kezdeti hullámok után lettek elérhetőek, ma már néhány óra alatt meg lehet kezdeni a vakcina létrehozását – egy fertőzőképes vírustörzs szekvenálása után.
Mint az a Nature Communications folyóiratban publikált tanulmányból kiderül: egereken és görényeken végzett kísérletek során a kutatók erős antitest-választ figyeltek meg, mely az oltás beadása után egy évig is kitartott. Minden vakcinázott, és a későbbiekben a H5N1-gyel megfertőzött állat életben maradt – szemben az oltatlanokkal, melyek mindegyike elpusztult.
A tanulmány szerint az is kiderült, hogy az mRNS-alapú vakcina hatékonysága ugyanolyan volt, mint a hagyományos oltásé – összegez a Gizmodo.
Az egyelőre nem ismert, hogy a készítményt mikor próbálhatják ki embereken is, mindenesetre az Egyesült Államokban mérlegelik, hogy a gazdákat beoltsák-e madárinfluenza elleni vakcinával – egyelőre a hagyományos fajtából.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.