Tech hvg.hu 2024. május. 23. 11:03

Sikerült lefagyasztani és felengedni egy emberi agyszövetet úgy, hogy közben nem halt el

Kínai kutatók olyan eredményt értek el az agykutatás terén, ami forradalmat hozhat a különféle neurológiai állapotok viszgálatában.

A kínai Fudan Egyetem kutatóinak sikerült anélkül lefagyasztaniuk, majd felengedniük egy emberi agyszövetet, hogy az károsodott volna. Csecseng Sao és csapatának eredménye forradalmasíthatja a neurológiai állapotok tanulmányozását.

A Cell Reports Methods című tudományos lapban publikált tanulmány szerint a csapat három héten át növesztett emberi embrionális őssejtekből organoid szöveteket (laboratóriumban növesztett, a teljesen kifejlett szervekre emlékeztető szöveteket), lehetővé téve a neuronok és az idegi őssejtek fejlődését. Ezután különféle kémiai vegyületeket teszteltek, hogy meghatározzák, mely kombinációk segíthetik életben tartani a fagyott emberi agyszövetet, és melyek teszik lehetővé a felengedés utáni újbóli növekedését.

A legsikeresebb koktél végül az lett, ami metilcellulózt, etilénglikolt, dimetil-szulfoxidot, valamint az Y-27632 kódjelű inhibitort tartalmazta. Az ezekből összeálló, a kutatók által MEDY-nek rövidített anyagról úgy vélik, hogy valamilyen módon képes beavatkozni abba a folyamatba, ami sejthalált okozna, így téve lehetővé a sejtek megfagyását majd felengedését – foglalja össze a lényeget a BGR.

Elmúlt 30, és felébred esténként? Tíz év múlva lesz meg a böjtje, és nem túl vicces

Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, van-e összefüggés az alvás minősége, valamint a kognitív képességek hanyatlása között. Sajnos van.

A MEDY hatékonyságának tesztelésére a csapat kísérletsorozatot végzett 28 és 100 napos kor közötti agyi organoidokon. Azt találták, hogy a felolvasztott szövetek külseje, növekedése és funkciója nagyon hasonlít a nem fagyott szövetekre, még azután is, hogy a koktélba helyezve 18 hónapig fagyasztva tárolták őket. Hasonló eredményeket figyeltek meg a különböző agyi régiókat képviselő fagyasztott emberi agyszövetekben.

A technológiát egy 9 hónapos, epilepsziában szenvedő lány agyszövetének három milliméteres mintáján is alkalmazták. A fagyasztást ezt a szövet is túlélte, a felengedés után pedig legalább két hétig aktív maradt a laboratóriumi körülmények között.

A brit Surrey Egyetem és a Birminghami Egyetem kutatói szerint az eredmény áttörést hozhat az agy vizsgálatában, és bár még nagyon sok vizsgálatra van szükség, mindez végül a teljes agy lefagyasztásához vezethet. Sőt, akár a hibernálásnál is nagy hasznát lehetne venni a fejlesztésnek, ami a mélyűrbe tartó utazás egyik elengedhetetlen feltétele.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.