A szociális intelligencia jeleit mutatták a köznyelvben dongóként is emlegetett poszméhek a finn Oului Egyetem kutatóinak kísérletében. A poszméhek egészen pontosan a saját kaptárukon kívül élő társaikkal működtek együtt egy feladat teljesítéséhez, tehát kvázi „idegenekkel”.

Mint az Interesting Engineering írja, a méhekről eddig azt feltételezték az emberek, hogy természetesen arra vannak „programozva”, hogy a saját kolóniájuk javát szolgálják tevékenységükkel. A finn egyetem viselkedésökológus docense, Olli Loukola által vezetett kutatás azonban rámutatott: a méhek nem csak követik az utasításokat, de alkalmazkodni is tudnak egyes szituációkhoz, vagy más társaikkal közösen oldhatnak meg egy problémát.

Olli Loukola és csapata megkérdőjelezte azt a közvélekedést, hogy a közös munka csak magasszintű gondolkodással lehetséges, és csak emlősök – emberek, majmok – képesek rá az agyuk nagy mérete miatt.

Hogy igazolják ezt az elméletet, két kísérletet dolgoztak ki a poszméheknek, hogy közös munkára tanítsák őket. Az egyikben közösen kellett egy adott pontra tolniuk egy LEGO-kockát, hogy hozzáférjenek az alatta lévő nektárhoz.

A második feladat már bonyolultabb volt: közösen dolgozva, egyszerre kellett tolniuk egy ajtót egy áttetsző alagút végén, hogy elnyerjék a jutalmat.

Volt egy kontrollcsoport is; ezeket a poszméheket egyedül tanították be a feladatok végrehajtására.

Mint kiderült: a társasan betanított poszméhek viselkedését nagyban befolyásolta a társuk jelenléte vagy hiánya, valamint a másik mozgásának iránya.

Az első feladatban, ha a társuk késett, a poszméheknek tovább tartott elkezdeni a kocka elmozdítását – míg a másik jelenlétében csak akkor láttak neki, ha a partnerük is elkezdte a kocka megtolását.

A második feladat során, ha az alagútban késett a másik poszméh, még azelőtt visszafordultak, hogy elérték volna az alagút végét. Ugyanakkor, ha visszaúton meglátták, hogy a társuk mégis úton van a jó irányba, ők is újból az ajtó irányába vették az irányt.

Ez a visszafordulási viselkedés a kutatók szerint egyértelmű jele annak, hogy a poszméhek szándékosan dolgoznak együtt a feladat teljesítése érdekében. Hogy értik-e a másik szerepét, az ugyanakkor még további vizsgálatokat igényel – derül ki a  Proceedings of the Royal Society B folyóiratban publikált megállapításokból.

Az azonban ennyi alapján biztosnak tűnik, hogy a poszméheket nem csak az egyéni erőfeszítések vezérlik, és akár számukra idegen társsal is hajlamosak együttműködni a cél érdekében.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.