Bár a most elérhető mesterséges intelligenciák (MI) képessége is egészen lenyűgöző, ezek még mindig nem érik el az általános mesterséges intelligencia (AGI) science-fictionökből ismerős szintjét. Azokat a rendszereket nevezik így, amelyek már az emberi intelligenciával vetekszenek, vagy akár felül is tudják múlni azt.

Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang nemrég arról beszélt, hogy az AGI már öt éven belül is valósággá válhat, Elon Musk szerint viszont erre már 2025-ben sor kerülhet.

A Meta mesterséges intelligencia fejlesztéséért felelős részlegének vezetője, Yann LeCun azonban egészen más véleményen van – írja a The Next Web. A szakember nemrég arról beszélt Londonban, hogy nem is biztos, hogy egyáltalán létezik olyan, hogy általános mesterséges intelligencia, hiszen az emberi intelligenciára közel sem lehet azt mondani, hogy általános lenne. Szerinte sokkal helyesebb lenne „emberi szintű” MI-ről beszélni. De még egy ilyen eredmény is egy távoli célnak tekinthető – vagyis biztosan nem a következő években, pláne nem 2025-ben készül majd el egy ilyen rendszer.

Szerinte az emberi intelligencia négy alapvető jellemzője az érvelés, a tervezés, a hosszútávú emlékezet és a fizikai világ megértése. Mint mondta, ez nemcsak az emberi, az állati intelligenciára is jellemző, az MI viszont nem képes rá. Ezek nélkül azonban a rendszerek továbbra is hibázni fognak, és nem tudnak összetett feladatok elvégezni. Elég csak a digitális asszisztensekre gondolni, amelyek alapvető lekérdezéseket tudnak csak végrehajtani.

LeCun szerint ezek a hiányosságok különösen szembetűnők a nagy nyelvi modellek esetében, amelyekre az olyan mesterséges intelligenciák, mint például a ChatGPT. Ezek működését erősen korlátozza, hogy csupán a szövegekre támaszkodva tanulnak. Szerinte ezek az eszközök becsapnak bennünket, mert folyékonyan beszélnek, a valóság megértése azonban nagyon nehezen megy a számukra, és akkor is csak felületesen.

LeCun azt elismerte, hogy az embernek 100 ezer évébe telne, hogy elolvassa az összes szöveget, amit ezekbe a rendszerekbe betápláltak, de ez akkor is csak az elsődleges tanulási módszer. A világgal való interakciókból és a tapasztalásból is nagyon sokat tudunk tanulni, erre pedig ezek a rendszerek nem képesek. Becslése szerint egy átlagos négyéves gyerek ötvenszer több információval találkozott, mint a világ legnagyobb nagy nyelvi modellje.

A szakember a fejlődést az objektív vezérelt mesterséges intelligencia jelenti, vagyis az a rendszer, ami a szöveg helyett videófelvételek és érzékelők alapján tanulmányozza és érti meg a fizikai világot. Ez vezethet oda, hogy a gépek végül felülmúlják az emberi intelligenciát, ám szerinte ide csak nagyon sokára fogunk eljutni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.