Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Hetvenszer erősebb volt az eddigi legerősebbhez képest az a gamma-kitörés, ami túltelítette a műholdak gamma-detektorait. A kutatóknak fél évet kellett várniuk, hogy egyáltalán el tudják kezdeni vizsgálni, mi történt pontosan.
2022. október 9-én több űrteleszkóp is rögzítette azt az erőteljes gammasugár-kitörést, aminek a forrása a Földtől mintegy 2,4 milliárd fényévre lehet. A GRB 221009A-ra a tudósok azóta nem hivatalos formában csak BOAT-ként hivatkoznak, ami a „Brightest Of All Time” rövidítése. Ez magyarul annyit tesz: ez minden idők legfényesebb gamma-kitörése.
A tudósok azóta próbálták megfejteni, hogy mi okozhatta ezt az extrém kitörést. A fejtörést az okozta, hogy az erőssége egyetlen másik gamma-kitöréshez sem volt hasonlítható. Az események általában valamilyen mintát követnek. A világ legerősebb földrengése vagy vulkánkitörése valószínűleg nem különbözik sokban a második vagy harmadik helyen álló hasonló eseménytől.
A GRB 221009A annyira fényes volt, hogy annak ellenére sikerült túltelítenie a műholdak gammadetektorait, hogy az esemény 2,4 milliárd fényévnyire volt tőlünk. Az utólagos fénye alapján a szakemberek arra az amerikai Northwestern Egyetem tudósai arra jutottak, hogy 70-szer erősebb lehetett, mint az eddig ismert legerősebb gammasugár-kitörés.
A szakemberek szerint egy ilyen esemény nagyjából ezer évente egyszer történik, ami azt is jelenti, hogy hatalmas szerencséje volt a tudománynak, az első gamma-detektorokat ugyanis csak néhány évtizeddel ezelőtt készítették el – írja az IFLScience.
Az ehhez hasonló események általában a fekete lyukak létrejöttével hozhatók összefüggésbe, amelyek a Napnál legalább 25-ször nehezebb csillagok szupernóváiból alakulnak ki. A kutatók azt sejtették, hogy ez egy különösen nagy szupernóva volt, ami kivételes fekete lyukat hozott létre. Az esemény során valószínűleg beindult a r-folyamat is, ami olyan elemeket hoz létre, mint az arany vagy a platina.
Az eseményt a James Webb űrteleszkóppal is tanulmányozni kezdték, de kiderül, hogy valójában nem is volt annyira különleges a szupernóva, mint gondolták: sem a spektruma nem volt különösebben fényes, sem nemesfémekben nem volt gazdag. Az erről szóló tanulmány a Nature Astronomy című tudományos lapban jelent meg.
Peter Blanchard, a Northwestern Egyetem tudósa szerint amikor kiderült, hogy a GRB 221009A egy hatalmas csillag összeomlásának eredménye, lehetőség nyílt arra, hogy teszteljék a világ legnehezebb elemeinek keletkezésével kapcsolatos elméleteket.
A tudósok kénytelenek voltak várni a vizsgálattal, mert annyira fényes volt a szupernóva, hogy nem látták tőle az eseményt. Utána oxigént és nikkelt találtak a szupernóva helyén, ami arra utalt, hogy valóban egy csillag végső robbanása következett be. Nehezebb elemeket azonban nem, ami arra utal, hogy az olyan energikus GRB-k, mint a BOAT nem feltétlenül állítanak elő ilyeneket. Ez egy kulcsfontosságú információ, hogy végül megértsük, honnan is származnak valójában.
Az eredmények után két fontos kérdés merül fel: miért van eltérés a GRB és a szupernóva fényereje között, és honnan származnak a nehéz elemek? A tudomány jelenlegi állása szerint az r-folyamat két neutroncsillag egyesülésekor megy végbe, ám ezek olyan ritka események, hogy nem lehet velük megmagyarázni az összes általunk ismert nehéz elem létezését. Blanchard szerint kell lennie egy másik forrásnak is. A nagyon régi csillagok megfigyelései azt mutatják, hogy az univerzum egyes részein már akkor elkezdtek felhalmozódni a nehéz elemek, hogy a neutroncsillagok megjelentek volna.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
