A metaverzum ismertsége évről évre emelkedik. Egyre többen rendelkeznek az alapismeretekkel a fogalommal kapcsolatban: a megkérdezettek 36 százaléka már hallott róla, 22 százalék keveset tud is róla, míg 7 százaléknak komolyabb ismerete is van a témáról. Eközben, egy év alatt 35 százalékról 28 százalékra csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem hallottak még a metaverzumról.

A magyar válaszadók közül 29 százalék mondta azt, hogy hallott már a technológiáról, a férfiaknál 45 százalékos volt ez az arány, a 35 év alattiaknál szintén, míg a 65–75 évesek 28 százalék egyáltalán nem ismeri.

Jelentős eltérés van a nemek között ebben a témában, az adatok alapján a férfiak sokkal jobban érdeklődnek a metaverzummal kapcsolatos információk iránt. A megkérdezettek közük 41 százalék azon férfiak aránya, akik legalább egy keveset tudnak róla, míg a nőknél ez csak 17 százalékot tesz ki. Azok a férfiak, akik nem is hallottak még a technológiáról 19 százalékot képviselnek, ehhez képest a nőknél ez az arány majdnem kétszeres, 38 százalék.

Felejtse el, amit az internetről eddig tudott - jönnek a webhárom királyok

A húszas években fókuszba kerül a virtuális valóság. Amennyire izgalmas technológiai paradigmaváltást ígér, annyira fontos társadalmi, etikai kérdéseket vet fel, hogy mit tartanak majd szem előtt az építői.

Félünk a mesterséges intelligenciától?

A mesterséges intelligenciát (MI) a válaszadók legnagyobb része, 82 százaléka oktatási céllal használja. A megkérdezettek több mint fele, 54 százaléka saját célra, munkára 34 százalék alkalmazza. Gyakoriságot tekintve a válaszadók közül kimagasló, 40 százalékos azok aránya, akik csak párszor használták, kipróbálták ezt az új technológiát. Számottevő, 21 százalékos azok aránya is, akik legalább heti egyszer használnak MI-t.

A teljes munkaképeskorú lakosság nagyobb része vélekedik inkább úgy, hogy a mesterséges intelligencia csökkenteni fogja a jövőben rendelkezésre álló munkahelyek számát, a megkérdezettek 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább egyetért ezzel az állítással, a megkérdezettek negyede azonban nem tudja ezt a kérdést eldönteni.

Ha azonban a vizsgált mintát leszűkítjük azokra, akik már használtak mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert, sokkal kevésbé egyértelmű a sokaság vélekedése: azok aránya, akik nem tudják eldönteni, hogy a mesterséges intelligencia csökkenti-e majd a munkahelyek számát 25 százalékról 30 százalékra nő, miközben az egyet nem értők aránya 11 százalékról 17 százalékra emelkedik.

Nem veszi el a munkáját, de lehet, hogy rosszabb munkákhoz jut majd miatta

A mesterséges intelligencia teremt is, tönkre is tesz munkaköröket. Amíg a mérleg még billeg, akad szakértő, aki hitvitának tartja az eltérő jóslatokat. Történelmi példák alapján biztató és aggasztó előrejelzések egyaránt lehetségesek.

„Az adatokból kiolvasható, hogy minél többet tud valaki a mesterséges intelligenciáról, annál kevésbé tart attól, hogy ez a technológia a későbbiekben elveszi a munkalehetőségét. Az is egyértelmű, hogy minél többet tud egy csoport a mesterséges intelligenciáról, annál pozitívabbra becsüli a munkáltatója hozzáállását a használatát illetően” – idézi a Deloitte Magyarország összefoglalója Zaránd Miklóst, a vállalat technológiai tanácsadás üzletágának partnerét.

A válaszadók között többségben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy a munkáltatójuk nem támogatná, hogy mesterséges intelligencia programokat használjanak munkájuk során: a válaszadók 35 százalék vélekedett úgy, hogy a munkáltató legalább részben nem támogatná az MI használatát. Amennyiben azonban azokra a válaszadókra szűkítjük a megkérdezettek körét, akik már hallottak az MI-ról, többségbe kerülnek azok, akik nem tudják ezt a kérdést eldönteni. Azon a csoporton belül, akik már használtak MI-t, akkor 23 százalék szerint inkább támogatná a munkáltató az MI használatát a munkája során, 11 százalék szerint pedig határozottan támogatná.

Úgy nem fog menni, ha ráerőltetik a munkavállalókra

Óva intik a munkahelyeket a mesterséges intelligencia bevezetésének erőltetésétől azok a humánerőforrás-szakemberek, akik az MI-technológiákat fókuszba állító re:Invent 2023 konferencián mondták el véleményüket. Jó oldalra állni érdemes, de a munkavállalókat figyelmen kívül hagyva előrerohanni nem.

Megosztottan válaszoltak a megkérdezettek arra, hogy felválthatja a munkahelyi szerepüket a mesterséges intelligencia. Minden vizsgált csoport többsége úgy véli, hogy inkább vagy határozottan nem ért egyet azzal, hogy ez lehetséges lenne a jövőben, viszont különbség figyelhető meg azok között, akik határozottan egyetértenek ezzel az állítással.

Mennyire megbízható a mesterséges intelligencia?

Érdekesen alakult az MI válaszaival kapcsolatos kérdés: arra, hogy a mesterséges intelligencia elfogult válaszokat ad vagy sem, minden megkérdezett csoportban hasonló mintát láthatunk, a többség nem tudta ezt eldönteni. Ehhez képest azon a válaszadók harmada (30%), akik már használtak mesterséges intelligenciát inkább egyetért azzal, hogy elfogulatlan válaszokat ad az MI.

Arra a kérdésre, hogy a generatív mesterséges intelligencia mindig tényszerű, pontos válaszokat ad-e nem volt szignifikáns eredmény, a válaszadók ezt leginkább nem tudták eldönteni. Hasonlóan tanácstalanok voltak a válaszadók abban a kérdésben, hogy a generatív mesterséges intelligencia engedély nélkül használ-e fel szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat: minden csoportban a nem tudom eldönteni választ jelölte meg a válaszadók többsége.

„Összességében elmondható, hogy markánsabb véleménnyel vannak, akik használtak már MI-t azokkal összehasonlítva, akik még csak hallottak róla: a használattal egyenes arányban jobb véleménnyel vannak a megkérdezettek az elfogulatlanság kapcsán. Egyben a válaszok megbízhatóságával, jogi tisztaságával kapcsolatban elég nagy a tanácstalanság” – mondta Takács Ádám, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.