Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ír kutatók szerint a bél mikrobiomja jelentős hatással lehet a szociális szorongásos zavarra. Az elméletüket egérkísérlettel is igazolni tudták. Felfedezésük új terápiás lehetőségek korát hozhatja el.
Míg vannak, akik elképzelni sem tudnák az életüket a nagy baráti társaságok nélkül, másokban a szociális élet legapróbb jelenségei is rengeteg félelemmel és szorongással társul. Az írországi University College Cork kutatói úgy vélik, a bélben lévő mikrobák komoly szerepet játszhatnak a szociális szorongásos zavarok kialakulásában.
A The Guardian szerint a tudósok korábban azt találták, hogy a bél mikrobiomja – vagyis az emésztőrendszerben élő organizmusok összessége – eltér a szociális fóbiában, vagy szociális szorongásos zavarban (social anxiety disorder, SAD) szenvedő egyénekben az egészségesekhez képest.
Eközben egyre több kutatás mutat arra, hogy a bél mikrobiomja és az agy működése oda-vissza hatnak egymásra.
Amikor az ír kutatók a problémától szenvedő emberek mikrobiomját egerekbe ültették át, azok sokkal érzékenyebben reagáltak a szociális félelmekre.
A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint összesen hat egészséges embertől, és hat SAD-ban szenvedőtől vettek székletmintát. A DNS-elemzés megállapította, hogy a két minta jelentősen eltér egymástól.
Minden egyes mintát hat egérbe vittek át, így összesen 72 egeret vontak be a kísérletbe. Ők korábban antibiotikum-kúrán estek át, hogy elpusztítsák vele a saját flórájukat. Miután megkapták a mintát, egy sor vizsgálatot végeztek el rajtuk. Amikor új egerekkel találkoztak, finom áramütést kaptak, majd megfigyelték, miként közelednek más egerekhez akkor, amikor már nem sokkolták őket.
8 hét elég, ha így eszik, hogy egészségesebb legyen
Egy új kutatás szerint már nyolc hét is elég lehet ahhoz, hogy a kizárólag növényi összetevőket magában foglaló étrend első jótékony hatásai megjelenjenek. Ahhoz azonban, hogy egészségesebbek legyen az ember, ennél kisebb változás is elegendő lehet.
A csapat azt találta, hogy miután az egészséges donoroktól származó mintát kapott egerek néhány nap elteltével újra közeledni mertek más egerekhez, addig ez az SAD-s mintákkal rendelkező egereknél már nem így volt. John Cryan, az egyetem kutatója szerint soha többé nem voltak képesek teljes mértékben olyan szociális kapcsolatokat létesíteni, mint az egészséges társaik.
A kutatók szerint mindez azt mutatja, hogy a bél mikrobiomja hatással van az SAD-ra, ami a jövőben újfajta terápiák kidolgozását teheti lehetővé. Cryan szerint ha több rostot és savanyított élelmiszert eszünk, az jótékony hatással lehet nemcsak az emésztésünkre, de a szociális életünkre is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
