Tech hvg.hu 2024. január. 19. 20:03

100 órán át nézte az univerzum sötétjét a Hubble, aztán jött a meglepetés

Robert Williams amerikai csillagász 1994-ben be akarta bizonyítani, hogy a Hubble űrteleszkóp messzebbre lát el, mint a földi társai.

A fényképezéshez nem árt, ha van némi fény. Ha kevés, akkor növelni kell az expozíció idejét – persze van más lehetőség is, de az egyszerűség kedvéért ezt most zárjuk ki –, így a kevesebb fényből hosszabb ideig tudja begyűjteni a fényképezőgép szenzora.

Hogy milyen hosszú ez az expozíciós idő, az nagyban függ attól, hogy mi a megörökítendő téma. Tudta ezt Robert Williams csillagász is, aki 1994-ben az amerikai Űrteleszkóp Tudományos Intézet igazgatójaként úgy döntött, 100 órán át exponál – a Hubble űrteleszkóppal.

Amikor az eszközt 1990-ben útnak indították, még nem lehetett pontosan tudni, hogy mire lesz képes. Mielőtt bekapcsolták volna, a csillagászok a földi teleszkópokkal szerzett ismeretek alapján megpróbálták elemezni, hogy milyen objektumokat lesz képes látni a Hubble.

John Bahcall csillagász egyik tanulmányában azt írta, a teleszkóp nem tud olyan távoli galaxisokat meglátni, amelyeket még nem láttunk a földi teleszkópokkal.

Ebből indult ki Williams is, aki úgy vélte, a Hubble többre képes ennél. Mivel ő rendelkezett az űrtávcső idejének 10 százalékával, 1994 májusában és júniusában úgy döntött, hogy tovább teszteli a szerkezet képességeit. Emiatt hosszú expozíciós időre állította az űrteleszkópot, majd a világűr sötétje felé irányította azt.

Williams nem tudta pontosan, hogy mit fog majd látni a teleszkóp. Szerinte az egész kísérlet olyan volt, mint amikor a Földön lefúrunk a talajba, hogy mintát vegyünk belőle, és elemezzük, mi van a lábunk alatt. Csak ebben az esetben a mintát az univerzumból akarta venni – idézi fel az IFLScience.

NASA

A vizsgálathoz ki kellett zárni minden olyan terültet, ahol a fény tönkre tudta volna tenni az expozíciót – legyen szó a Nap fényéről, a Holdról, vagy egy, a Hubble előtt lévő másik csillagról. Végül egy apró területre irányította az űrtávcsövet a Nagy Medve csillagkép közelében.

Az eredményt ma már ismerjük: a terület természetesen nem volt üres, helyette rengeteg galaxist láthattak a tudósok. Az elkészült kép az addigi legtávolabbi volt, ami az univerzumról készülhetett, és olyan objektumokat is tartalmazott, amiket a földi teleszkópok addig nem láttak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.